lenduletmagazin.hu
Merülés
Fáj az utca most a vékony esőben. Napok óta lóg egy fehér ing az első ház teraszán. Nem tart fölé ernyőt az idő. Majd összegyűlt víztömeg súgja, hogy ugyan mit keresem, mert bennem él a vergődő. A csend komponenseit keresi. Elhanyagolható súllyal zuhanunk szürke évekig, képletünk a homály. Nézd, a színek secession-t rendeztek. Elvesztek, elmentek. Fülünket a levegőhöz szorítjuk, mint talajt hallgató indián, kit rég kiröhögtek e bohémság okán. S amíg az utca újraképzi levedlett pigmenthámját, ablaküvegek szomjazzák egy öngyilkos szaxofonjátékos vagy zenész társaságát. Csak fújná már az élet színes üvegeit. Megevett a szürkeség. Álmos tusolórózsa mossa rólam tetoválásait. Gyónni…