lenduletmagazin.hu
Arccal az új felé – de sose feledd, mit tanultál!
Szeretem nézegetni az épületek homlokzatát. A lépcsős pilléreket, a szobrokat, a repedéseket a falakon, aztán ilyenkor mindig az apámra gondolok, aki már annyi házat épített életében, annyi templom falát újította fel, annyi helyen hagyta ott a kéznyomát, hogy számon se lehet tartani. Egyszer egy pap is megáldotta a kezét, mikor befejezett egy ilyen munkát. Ilyenkor ha ilyesmi jut eszembe, rettentően büszke vagyok, és bánom, hogy nem lettem legalább építészmérnök vagy valami ilyesmi, hogy a rajztudásom nem használtam fel erre, nem tudok kicsit a nyomdokaiba lépni és néha sajnálom ezt. Nagyon. Hogy talán én is tervezhettem volna valami olyat, amiben az…