...
Egy hete már, hogy nem láttam a napot, üres a ház és félelem ül a falakon. A szemem is ég és lefelé húz a sötétség, Nem látom a célt, minden ingerszegény. Egy hete már, hogy követ az árnyékom, Egy hete napról napra rosszabb az állapotom. Monoton a csönd, monoton lett bennem a szó és nullával osztható. /// AWS- X/0. ///
