Végre kimondhatom, elengedtelek drága. Engem többet nem tudsz manipulálni. A két fél már nem fél bennem összefogtak ellened.
Így lettem áldozatból ragadozó.
Magamat építem, szépen lassan. Néha visszazuhanok. Üresnek érzem magam, de mindig is tudtam ha egyszer komolyan veszem azt, hogy magamra kell figyelnem. Csak is én építehetem magam, csak én lehetek az aki segít nekem, akkor megkapom a jutalmam.
Lásd meg is kaptam, boldog vagyok vele. Más, mint a többi, kedves, udvarias, érzelmes.
Nem tudom hogyan küldte a sors, de az biztos, hogy jókor voltam jó helyen.
Mikor nem magam miatt akarok jól lenni, akkor ő miatta, ezáltal visszatalálok önmagamhoz.
De van, hogy visszahúz a sötétség.
De akármennyire nehéz vagy fáj küzdök MAGAMÉRT.
Te pedig bazdmeg:)
Ui.: tudom, hogy nem törölhetlek ki az életemből, mert nap mint nap találkozunk, de hiába tisztelem a személyed, a szavaidnak nem dőlök be, én irányítok. Remélem nem sérül meg az irányításmániád xd
