Félek. Sokan mondták már hogy a vihar előtti csendek félelmetesek. Kiröhögtem őket azt mondván hogy egy hosszú vihar után a vihar előtti csend maga az áldás. Tévedtem. A vihar előtti csendek tényleg félelmetesek. Félek vajon mi fog történni ami miatt este nem tudom lehunyni a szemeimet vagy esetleg ami miatt majd álomba sírom magam. Félek hogy nem tudom mi lesz az ami megváltoztat mindent. Mert most bátran kijelentem hogy boldog vagyok. Boldog vagyok amiért semmi nem történik velem. Semmi. És ez félelmetes. Mert hamarosan, talán már holnap valami megtöri a boldogságom. Valami ami miatt majd a felépített váram összedöl. Valami ami miatt a mosoly az arcomról hirtelen eltűnik. Valami ami megváltoztat mindent…