volt 2013

Én arra szeretnék mindenkit

kérni, aki valaha úgy döntött a kibaszott életében, hogy ő bizony le- illetve felszámol Magyarországgal, és megy, amerre tágasabb, hogy ne felejtse el, milyen volt noobnak lenni egy kibaszott országban.

Ne felejtsétek el a kétségeiteket, a nehézségeiteket, a paráitokat, a hónapokon keresztül tartó érzelmi hintát, hogy “megragadok itt, nem fogok megragadni itt”, azt, hogy milyen volt egy vadiúj kultúrának részese lenni, ahol semmi sem az, aminek látszik, ahol a szavaknak érthetetlen jelentése is van, és bizony van, amikor “A” A-t jelent, de van, amikor B-t, hogy milyen nehéz ezekben a furcsa össztársadalmi játékokban résztvenni, és egyáltalán azokba beszállni, hogy nincs egy kibaszott ember körülötted, aki legalább feleannyira megértene, tudna veled azonosulni, mint a legutóbbi otthoni munkahelyeden a címeres kispajtásod. A jó isten áldjon már meg titeket, ne felejtsétek el ezeket. Hogy mennyit szoptatok a lakással, mire sikerült találni egy jót, a lakótársakkal, a kibaszott fürdőszobarenddel, hogy most akkor a buszról való leszálláskor is kell-e csekkolni az ojszter vagy nem, éshogy most akkor hogyhogy a bruttó fizetésemet kaptam meg, nem vontak adót, nekem kell majd adóbevallanom, hogyan a faszba van ez.

Nekem kurvára nem kezdődött könnyen: egy decemberi szombaton érkeztem, és hétfőn reggel tízkor jelenésem volt a cég HR-esénél. És én meg a szerencsésebbfajta noob voltam, mert engem vártak, aláírt szerződéssel jöttem. Az összes vagyonom egy fixikerékpár volt, egy számítógép, egy táskányi ruha és kerékpáralkatrész és háromszáz font, plusz az első havi albérletpénz. Az elmúlt kétszázötven év legcsapadékosabbika volt 2013/14 tele, és az én szobám egy, a Temzétől kétszáz méterre lévő házban volt, és ha még harminc centit emelkedik a vízszint, akkor valahova költöznöm kellett volna, mert elönt minket a jéghideg folyó a gecibe. Szerencsére megúsztam azzal, hogy három héten keresztül minden reggel és este agyig gázoltam a fixivel a vízbe, és hajtottam vagy száz méteren keresztül úgy, hogy menetrendszerűen sípcsontig vizes lettem, és azzal kezdődött minden reggelem a munkahelyemen, hogy felvettem a friss pár zoknit, amit bevittem magammal, és a szénnéázott párat meg igyekeztem úgy kiszárítani az ópenszpészben, hogy lehetőleg senki ne tudjon róla, hiszen ide, London Kistarcsájának zöldmezős üzleti parkjába mindenki kocsival jár, lehetőleg minél drágábbal és/vagy cégessel, csak egyedül én hajtok egy hetvenes években összerakott lepattant acélvázas fixit felfelé a dombon.

Az elején mindenki torokra veszi a faszerdőt. Ki jobban, ki kevésbé, de mindenki valahol meg fogja szívni.

És igen, ne felejtsétek el ezeket. Mert ha egyszer egy friss bevándorlóval hoz össze titeket a sors, akkor kibaszott kutya kötelességetek segíteni nekik és empatikusnak lenni velük szemben, és megnyugtatni őket, hogy figyelj, anya, nem fognak kibaszni az irodából csak azért, mert még tökre zöldfülű vagy, és nem kontributálsz még a kódbészhez és faszságokat kérdezel. Itt senki sem várja el tőled, hogy az első hét végén te szarjad a spanyolviaszkot, ami összetartja majd a frontendet meg a bekendet. Lehet, hogy ott, ahonnan jössz, nem ez a munkamorál, és már a harmadik nap tapossák a beledet, de itt nem ez a tempó van. Kutya kötelességetek felkarolni ezeket az embereket, pontosan úgy, ahogy titeket nem karolt fel senki, mert így lesz jobb ez a nyomorult világ, amiben élünk. Egyedül így remélhetjük, hogy what goes around, comes around.

A jóisten áldjon már meg titeket, ne felejtsétek el soha, hogy milyen volt totálisan nulladik napos noobnak lenni egy kibaszott országban, és segítsetek az újonnanjötteknek megérteni azt az a helyet, amit magukénak választottak.

bejelentették az első fellépőket a jövő évi voltra :((((

Depeche Mode

legutoljára idén májusában voltak a groupamában, aztán most februárban lesznek az arénában, hogy aztán június elején sopronban is legyen. juhéj.

Iron Maiden

legutoljára tavaly nyáron voltak a volton, jövő júniusban lesznek budapesten is (nem, nem lesznek, ez valami kacsa volt), előtte/utána sopronban, juhéj.

Hurts

ezek konkrétan már itt laknak. 

2012: sziget

2013: volt

2014: volt

2015: strand fesztivál

2016: strand fesztivál

idén meg konkrétan játszottak az efotton (!!!) és a szigeten is. juhéj.

Hollywood Undead

februárban egymás után kétszer (!!!) játszanak az akváriumban. két éve voltak a bp parkban és a szigeten, egy évvel előtte szintén az akváriumban. juhéj.

Rudimental DJ Set

2017: dj szett (akvárium), koncert (sziget)

2016: koncert (efott)

2015: koncert (sziget), de le voltak bookolva a végül meg sem tartott hegyaljára is :DDD

2014: koncert (balaton sound)

2013: rudimental (pannónia fesztivál)

smoking-girl-in-love  asked:

Elmesélnéd röviden a te saját történeted?😊

Huh, hat igazabol ez egy nagyon hosszu történet, visszanyulik egesz kiskoromig. De az egesz mélyebb depresszió 2010-ben kezdodott. 10 eves voltam.. A család volt nekem a legfontosabb. Anyukam, apukám es a bátyám. Apukám viszont félrelépett, megcsalta anyukámat. Anyukám kiskorúnk ota otthon volt velunk, igy hat rogton nem tudott talpra állni, munka teren (!) lelkileg azota sem sikerult teljesen neki.. Szenvedett. Nem bírtam elnézni azt, hogy ennyire tönkrement. Es sose tudtam megbocsatani apukámnak teljesen. Elvette tolem azt amit a legjobban szerettem. A családomat. Egesznap / este az ajtonak tamaszkodva ültem es sirtam. Minden amit hallottam az a családi háború volt.. Felemésztett. Szomoru voltam, es nehezemre esett a mosolygas. Otthon mar nem nagyon figyeltek ram.. 2011ben szetkoltoztek, iskolát váltottam. Nehez volt a beilleszkedés, de túljutottam rajta. Elkezdtem mélyebbre süllyedni érzelmileg. Nem beszelhettem errol. Ugy ereztem, hogy csak mashogy neznenek ram. Mosolyogtam folyton, bármennyire is fajt. Nem sirhattam. A mosoly mindig ott volt az arcomon es vegulis kit erdekel hogy oszinte e vagy sem ?! Olyan hangosak voltak a fejemben a szavak. Es fájdalmasak. Magamban tartottam es felemesztett. Senki nem tudta, hogy mennyire faj. Idovel kihatott ez az egeszsegemre is.. 2012. Elkezdtem bizni az emberekben. Elkezdtem beszelni arrol ami bennem zajlik. Kicsi voltam es egy 12 eves szajabol hulyen hangoztak ezek a szavak. Olyan fajdalom volt bennem amit mas nem is erthetett meg. Jol esett, hogy ok törődnek velem, es figyelnek ram míg otthon nem. Persze a szüleim is próbáltak közeledni hozzam, de nem hagytam. Nem hagytam, hogy ujra tonkre tehessenek. Elvesztettek a bizalmam amit maig sem szereztek teljesen vissza. 2012 vege Elveszitettem a legjobb baratnomet, es ezzel meg jobban zuhantam lejjebb, itt mar biztos voltam benne, hogy nem fogok felállni. Hogy nem tudok fellalni. a vagdosasba menekültem. 2013 Utaltam magam. Nem volt olyan honap, hogy ne vágtam volna meg magam, akar olyan het, nap. Kezdtek kicsuszni a kezemből a dolgok teljesen .. Mar nem tudtam ki vagyok, nem tudtam mi az a boldogság, mi az a bizalom. Csak voltam. Lelegeztem, de az is fajt. Az oruletbe kergettek az érzéseim. Mar annyira sebezhető voltam, hogy ha valaki meg viccbol is mondott ram barmit is azzal is elkepesztoen megbantott.. Eltűntek az érzéseim. A legjobb fiu baratom. Térjünk vissza 2012 re. Akkor lett az osztalytarsam es mar elsőre nagyon joba lettünk. Imádtam .. Hatodik Évvegen nagyon tetszett nekem. O azt hazudta , hogy o szerelmes belem. En hittem neki, de mindegy is nem lett semmi. Szoval valamiert nekem nagyon megtetszett.. Es hatodik ev végen beleszerettem. Es mivel akkor szerettem ezert sose lett kozonbos, mindig ereztem iranta valamit. Szoval igen. Beleszerettem es o hulyitett. Es amikor en ezt megtudtam, utalni probaltam. Nem hittem el, hogy nekem is beadta hogy szeret. Ugy voltam vele hogy soha egy rossz szot nem fogok rola mondani, mert imadtam meg mindig. Hetedikben pedig nagyonnagyon joba lettunk.en nem akartam elbaszni.. Baratilag hihetetlenul szerettem. De gondoltam, oke akkor most en jovok. Azt mondtam neki, hogy szeretem (tetszett, de szerelmes nem voltam.) hulye voltam es ugy erzem ez volt eletem legnagyobb hibaja. Hogy elveszitettem. Mert baratilag tenyleg nagyonnagyon, elmondhatatlanul szerettem. O volt az aki mindig mellettem volt es segitett. Barmi volt. Kiallt mellettem. Es istenem. Vegul ois megtudta, hogy “hazudtam”. Itt osszevesztunk. Mindennap beszologatott. Stb. Kibekultunk. Jo volt minden. De belem szeretett. En nem tudtam viszonozni, ugy ereztem, hogy jobbat erdemel es hogy a szerelmunk egy ongyilkossag lenne mindkettonknek, nem akartam tonkretenni. Mindent az o erdekeben csinaltam. Kesobb beleszerettem ujra. De aztan megint valamin kiakadt ram es mindenaldott nap bantott. Es en ezt nem birtam. Mivel szerettem. Ugyhogy. Mondhatni megint a vagdosasba menekultem. Azt mondta Marci hogy dagadt vagyok stbstb. Ott elkezdtem magam hanytatni vagy nem ettem. Tonkretett:) DE EN MEGBOCSAJTOTTAM NEKI. Joba lettunk.. Megint. Elmondtam neki dolgokat es megkertem hogy senkinek ne mondja el. Na. Masnap visszahallottam. De mindegy nem erdekelt annyira. A vegen az volt, hogy csak ugy eltavolodtunk egymastol. Rairtam hogy szeretem. Erre azt valaszolta hogy o miert szeressen, o mast szeret. jolvan, szoval ennyit ert ez a baratsag. Mondjuk mi sose voltunk baratok. Valamelyikunk mindig tobbet akart. Vegul.. Amikor elmondtam volna, hogy szeretem akkor mar nem szamitott. “Szerette” a baratnojet es en ezt felfogtam. Orultem, hogy boldog es talalt egy olyan lanyt aki megerdemli. De ez az orules alatt tonkrementem. Szenvedtem. Hogy elveszitettem a fiut akit szerettem, es elrontottam mindent. Meg volt az eselyem. Tudom. Keso volt. Elfogadtam. Nehezen..rairtam, hogy sokaig. Baszki mert en meg mindig imadtam barstilag. Erre bunkozott velem mikor en szerintem okot nem adtam neki erre. O tett tonkre engem. De en megis kedves voltam vele. Megis számíthatott volna ram. En próbáltam megmenteni a baratsagunkat, próbáltam megmenteni azt ami maradt. Kuzdottem egy celert amit soha sem tudtam elerni, es ezt akkor is tudtam. Utaltam, hogy minden szar embernek allitott be, mikozben senki nem tudta hogy az en szemszogembol hogy volt ez az egesz. Senki se tudta, hogy o tobb fajdalmat okozott nekem, mint en neki (akaratlanul) es hogy igy is jobban szerettem, mint o engem. Lassan egy eve tortent ez az osszeveszesunk, de en meg mindig szerettem.. El se tudod képzelni, hogy mennyire. De o mindig más volt velem, egyszer ugy erzetem törődik velem. Máskor pedig a letezesemrol se tudott. Osztálytársak voltunk. Es ja. Elég nehez volt mindennap latni. Mindig ravettem magam arra, hogy na most tovabb lepek, elfelejem ot. De masnap rammosolyogott.. Es rájöttem mindig, hogy nekem ez nem megy. De mindennap próbáltam osszegyujteni legalább annyi erőt, hogy ne essek ossze ha meglátom. Es kapjak levegot, ha a közelében vagyok. Csak olyan nehez volt. Akarhanyszor rammosolyogott, vagy kimondta a nevem mindig osszetortem egy kicsit. Oktober korul elmondta nekem, hogy sose szeretett. Mondom oke. De érted.. Konkrétan eletem legjobb eve egy hazugság volt. Az egész. Hazugság volt minden mosoly, minden ölelés. Minden. Es egyszerűen ezt nem tudom felfogni. Hogy lehettem ilyen hulye hogy elhittem hogy egy ilyen fiu pont engem fog szeretni? A legjobb barátnőmmel kavart, es beleszeretett. A szemem láttára. Nem esett rosszul, dehogy is. Csak eppen darabokra tort. Tudod milyen nehez volt nekem beszelni vele? Bármikor. Például megkerdezte hogy eppen melyik feladatot csináljuk, vagy hogy van e radirom. Akkor is nyeltem egy nagyon es csak utána tudtam valaszolni.. Nem akartam tudni a letezeserol se, de nélküle nem is tudtam elni. Vele akartam lenni es barmit megtettem volna erte.. Ezt o is tudta, annyiszor megmutattam neki. Es nem tudom, hogy mit várt meg tőlem.. Amikor atoltet május ota először .. Egyszeruen ereztem, hogy nem akar elengedni es ot percig atkarolt körülbelül. Elkepesztoen szerettem. Ha szeretek valakit akkor nagyon, es sokaig. Ezt mindenkitől megkapom mar. Sose láttak ugy szeretni, mint meg engem. Jaj ki is hagytam. 2013 ban volt az elso öngyilkossági kísérletem, november elsején. Korhazba kerültem. 2014 elején pedig ket het pszichiátria. Na szoval menjunk tovabb. Kitalalta nekem megint, hogy szeret. En elhittem. Megint bevallotta , hogy nem igaz. Hogy sose szerett, es sose fog. a legjobb baratnokmet szereti es en csak annyira kellenek neki, hogy megfektessen. Fajt .. Nagyon . Volt kozben egy legjobb fiu baratom. Dávid, ra is mindjart kitérek. Decemberben a srac megint hulyitett . De nem erdekelt mar. Egesz könnyen engedtem ot el. Itt jon képbe egy masik fiu. Először is megmutatom, hogy mit irtam neki, utana meselek, hogy mi tortent.
“ 2014 nyara.. A nyar ahol megismertelek. Rad irtam, mert akkor picit belecsoppentem a rolleres körökbe. Mar az elso percben megnevetettel “ez egy sokat mondó beszélgetés volt”. Szinte egesz ejjel beszeltunk aznap es nagyon megkedveltelek. Utana állandóan beszeltunk, kerestünk egymast.. Es par het utan mar elmondhattam, gogy szeretlek. Es hogy a Legjobb baratom vagy. Nyaron amikor meg Bruno tetszett es ki voltam miatta, akkor is te segitettel es megnevetettel. “Nyugodj el kerlek, beteg nevelesi tanacsado, bazis, mexikoi szappanopera”. Akkor is szamithattam rad. Mint eddig ebben a felevben eddig mindig. Mindig amikor baj volt.. MINDIG amikor szuksegem volt rad. Fogtad a kezem olyan szorosan hogy elfelejtettem minden fajdalmat. Nem engedtel el. Es feltem.. Mindig feltem, hogy vege lesz. Hogy nem tart sokaig. Hogy elveszitem a baratsagodat is. Eddig nem is tudtam milyen szerelmesnek lenni, milyen önzetlenül kisajátítani egy embert. Nem tudtam milyen az a fajdalom ami percrol percrol egyre tobbet vesz el belőlem. NE AGGODJ! Nem haragszom. De darabokban vagyok. Nem tudok mar szeretni, mert felek. Mar örökké felni fogok. Felni, hogy elveszitem a fiut akit szeretek. Egy kis hiba miatt. Sokat veszekedtunk igen, de ha tenyleg akartuk volna ezt akkor meg tudtuk volna menteni. Mindegy mekkora akadály all az ember elé felre lehet lokni. Idő kell, kitartas es szeretet. Konnyekkel küszködve írom le ezt most neked. De remelem tudod, hogy mennyire de mennyire szerettelek. Mert en nem voltam tisztába ezzel, tul nagy érzelmeket hordoztam magammal es kicsusztak a dolgok a kezeim kozul. Mindegy. Valószínűleg, igy lesz neked a legjobb csak a legjobbat akarom neked. Es ha nem én vagyok a legjobb.. Akkor ez van. Próbáltam elvagni a köteléket, de csak az lett a vege, hogy most a sebeimet kötözöm be. Olyan, mintha sot öntenel a nyílt sebemre De nincs már több ragtapaszom azt sem tudom, hol kezdjem mert bekötözhetek egy sérülést, de sosem gyógyíthatok be egy szívet. Bar tudom, mi a baj, nem tudom mit kene tennem. Beleorulok. Csoda ha egy orat tudok aludni, es ha el is alszom sírva kelek fel. Ne mond hogy sajnálod! Anya is ki van miattam, aggódik ertem es nagyon félt. Nem alszom, es amióta tortent ez az egesz nem ettem. Egyszeruen egy falat nem megy le a torkomon. Magamat emesztem. Utalom magamat, es sosem tudom ezt majd megbocsanatani magamnak. Most ez van, elengedlek. Kiteplek a szivembol, es kitorollek az agyambol. Nem fogom mar tudni ki is az a Radi. Nem foglak mar szeretni. Mert belehaltam. Nem tudok tovább küzdeni. Faj ha levegot veszek. Van bennem par darab gyógyszer szoval alig tudok gondolkozni de akarom, hogy tudd. Szerettelek! Oszinten. Es soha nem szerettem meg igy. Te elfelejtetted hogy egyatalan éltem? Elfelejtettél mindent ami köztünk volt? Mar megbantad, hogy valaha mellettem voltal? Elfelejtetted mit erzeztunk akkor? Most elmegyek, tobbet nem irok. Nem kereslek, kitorollek az eletembol. Valami elromlott köztünk. Egyszer meg nagyon erősek voltunk. Gondolom mindennek igy kell lennie. En soha nem foglak teljesen elfelejteni. Hulyesegeket beszelek. NEM LEHET ELFELEJTENI. Nem tudom elfelejteni az érzést amikor megoleltel. Amikor megfogtad a kezem.. Amikor veled aludhattam. Amikor rad neztem, es belenezhettem a szemedbe. Amikor tudtam, AMIKOR AZTHITTEM az enyem vagy. Nem. Nem tudom elfelejteni hogy szerettelek. De muszaj lesz. A te érdekedben:) úgyhogy most szia! Es NAGYON NAGYON REMELEM HOGY BOLDOG VAGY / LESZEL! Nekem csak ez szamit. Velem ne torodj, en meg leszek. Sajnalom. “
Szóval vele annyi volt hogy tenyleg a legjobb barátom volt és mindig ott voltunk egymásnak Mindig meghallgatott és én is ot. Volt neki előtte meg egy szerelme, Ráhel. Rahel atbaszta ot, hulyitette, folyton hazudott neki  . Es el se hiszed Dávid ezek utan is mennyire szerette.. Csodalatos fiúnak gondoltam. Mindig ott voltunk egymásnak és Dávid azt mondta hogy belémszeretett meg december végén És hát én beleszerettem. Az egeszkapcsolatunk egy hazugság volt, de az erzeseim iránta a legoszintebbek voltak az eletemben. Mig en az övebe csak egy hazugság voltam.. Borzasztóan szerettem ot. De o sose szerett, pedig azt mondta:) hittem neki.. Rahelt szerette.. Es most egyutt is vannak. És aki nem mondom hogy nem fáj mert fáj természetesen de megtanultam kezelni az érzéseimet megtanultam hinni magamban és bízni magamban és igazából ez visz előre mert, ha nem bízok magam es nem hiszem, hogy képes vagyok erre az egészre, hogy képes vagyok végigcsinálni akkor sohasem fog sikerülni. Az első az hogy higgyek magamban. Ha en nem hiszek magamba akkor hogy is sikerülhetne? Boldog vagyok. Roviden ennyi, de eleg sok reszt kihagytam

Kubában vagyok

Eslő nap, röviden: A zsigulitaxi a reptrértől drágább mint Pesten Ferihegyről taxival bejönni, és alig volt olcsóbb, mint Uppsalából Arlandára (lehúztak rendesen). Az utcákon nemhogy ladák vannak, hanem UAZok. Igen, UAZok. Durvább, mint Szentpétervár volt 2013-ban. Viszont süt a nap, és finom volt a reggeli. Egy órára 2000 ezer forint az internet a hotelban, most még van 15 percem.

És vesztettem! Hiába bizonyították be a számok, hogy a rezsicsökkentés csak színjáték, az Orbán-hitűeket nem sikerült meggyőznöm.
– A gáz alapdíja 2009-ben 569 forint volt 25 százalék forgalmi adóval. Ugyanez az alapdíj tavaly 923 forint volt, de már 27 százalékos forgalmi adóval. Ez nem emelkedés? – kérdeztem. Mire a válasz:
– Külső tényezők okozták.
– 2011 januárjában 10 kWh villamos energia 454 forintba került, 25 százalékos forgalmi adóval. Tavaly januárban 10 kWh már 486 forint volt, de 27 százalékos forgalmi adóval. Ez a díj mára valóban csökkent. Tehát ezt külső tényező okozta?

– Nem! Ezt Viktorék csinálták!
– Csakhogy Viktorék közben az 1641 forintos rendszerhasználati díjat fölemelték 1696 forintra, amit minden háztartás megfizet. Akkor ez csökkenés?
– Ez semmiség!
Gondoltam, itt az ideje előhozakodnom a statisztikai hivatal adataival, a fogyasztói árak alakulását illetően.
– A szemétszállítás díja 2010-ben havi 1880 forint volt, 2013 nyarán 2450 forint. A sertéscomb kilója 2010 májusában 1080 forint volt, idén márciusban 1350 forint. Egy liter tej 2010-ben 195 forint volt, idén márciusban 254 forint. Ez is semmiség?
– Súlyos örökséget hagytak ránk a szocik!“

—  via nol.hu