valaki

Motiváció tőlem Neked, aki most ezt olvasod

Szia. Csak szeretnék mondani neked valamit. Igen, Neked. Neked, aki most ezt olvasod. Neked, aki talán úgy érzi, hogy most éppen nincs értelme semminek. Neked, aki talán most is a telefonja előtt sírdogál, mert elhagyta a szerelme. Neked, akit átvertek, Neked, aki elvesztett valakit, aki fontos. Senki másnak nem szól ez most, csak, és kizárólag Neked. Az első dolog egy kérdés lesz. Pontosabban, több kérdés. Az első: Miért hiszed azt, hogy nem vagy elég jó? Azért, mert valaki azt mondja? Azért mert az iskolában az a lány megszólt, mert te nem úgy öltözöl, ahogy mindenki más, és azért, mert neked nincs minden héten más pasid? Azért, mert édesanyád soha nem mondta, hogy büszke rád, vagy azért mert édesapád évek óta feléd sem nézett? Azért érzed azt, hogy te kevesebb vagy, mint más, mert a fiú, akivel együtt voltál, azt mondta? Vagy miért? Senkinél nem vagy több, vagy kevesebb. Miért is lennél? Én sem vagyok több. De tudom, hogy kevesebb sem. Nem vagy kevesebb annál a lánynál, aki éppen a Victoria’s Secret kifutóján megy végig fehérneműben, a tökéletes alakjával. Hiszen te is tökéletes vagy! Hiszen te is elérhetsz bármit, amit csak akarsz. Miért nem mersz álmodni? Mert neked nem sikerülne az, ami másnak igen? Honnan tudod? Hiszen meg sem próbáltad.Miért van az, hogy az olyan emberek, akik esetleg valamilyen betegségben szenvednek, és csak a rosszat kapták egész életükben, miért van az, hogy ők mégis tudnak mosolyogni? Ha ők meg tudják ezt tenni, akkor te miért nem? Ha más meg tudja ezt tenni, akkor te miért nem? Ha valaki ki tud mászni a legmélyebb gödörből, akkor te miért azzal az egyetlen kiálló hajszállal foglalkozol, ami miatt tudod, hogy valaki úgyis szólni fog? És? Szóljanak. Kit érdekel? Kit érdekel, ha te azzal a kis kiálló hajszállal érzed magad boldognak? Akkor kit érdekel, hogy ő meg ő meg akárki beleszól abba, hogy ki légy? Otthagyott a szerelmed valaki másért? Megcsalt? Rendben. Tegye azt. Miért sírsz ilyen ember után? Miért kellene ilyen ember az életedbe? Ilyen, aki átver. Jó az neked, ha azzal hitegeted magad, hogy megváltozik? Nem. Nem változik meg, te mégsem vagy képes ott hagyni. Miért? Mert félsz. Ne mondd, hogy nem, mert igenis félsz. Tudod mitől? Attól, hogy egyedül maradsz. Attól, hogy nem lesz ott senki, ha szétesel. Pedig hidd el, ott lesz. Amikor kelleni fog, ott lesz a megfelelő személy. Mindenki érzi úgy néha, hogy nincs senkije, miközben csak ki kell nyitnod a szemed, és észrevenni, mennyien akarnak segíteni. Édesanyád sem azért mondja, hogy vedd fel a sálat télen, mert bántani akar, vagy beleszólni abba, hogyan öltözködsz. Ez csak egy tanács, mert nem akarja, hogy fájjon a torkod, vagy épp, hogy beteg legyél. Egy tanács, amit vagy megfogadsz, vagy nem. Te döntesz arról, hogy beteg akarsz-e lenni.Néha annyira bolondok az emberek. Komolyan. Te is. Mikor azt hiszed, hogy “ez nem fog összejönni”. Miért nem? Talán azért, mert nem akarod eléggé. Mert nem hiszel magadban. Ne azt várd el, hogy más csinálja meg helyetted, hogy más adja alád, hogy de menni fog. Mert nem mindig lesz ott a legjobb barátod, vagy a szerelmed, hogy fogja a kezed. Igenis, valamikor saját magadba kell kapaszkodnod, mert amíg nem találod meg a segítséget, addig magadat kell felsegítened a földről. De miért ne menne? Hiszen erős vagy. És gondolj bele, miért hitted azt egy percig is, hogy nem vagy elég jó? Hogy testet akarsz cserélni a szomszéd lánnyal, mert mennyivel vékonyabb? Kinek számít? Lehet, hogy a mai világban elsőre úgy tűnik, mindenki a külsőt nézi. De hidd el, AZ AZ EGY, aki a belsődért fog szeretni, AZ AZ EGY fogja megérdemelni minden szeretetedet, amit másnak féltél odaadni. Hiszen nincs abban semmi szégyen, ha elesel. A szégyen abban van, ha nem állsz fel. Ha annyira sem tartod magad, hogy megpróbáld még egyszer. Mert mindent magadért csinálsz. Nem másért. Nem azért kell tanulnod az iskolában, mert Anya vagy Apa megkért rá. Magad miatt. Mindenkinek vannak rossz és annál is rosszabb napjai. Nekem például Szent Este halt meg az egyik szerettem, aki nagyon közel állt hozzám. Öt karácsonyt sírtam végig, tavaly pedig összeszedtem minden erőmet, és mosollyal az arcomon állítottam fel a karácsonyfát. Például a legelső barátom megvert, utána két évig félve mertem hozzászólni a fiúkhoz. Aztán jött valaki, akit több, mint két és fél éve mindennél jobban szeretek. És miért? Mert mosollyal az arcomon fordultam a világhoz. Tudom, hogy van ennél rosszabb. Hogyne tudnám, de mindenkinek elég a saját kis gondja. Miért nem mész oda ahhoz a fiúhoz az iskolába, akinek nincsenek barátai? Én tudom miért. Mert félsz, hogy megszólnak miatta. Hogy “fúj te ezzel barátkozol?” Mégis miért ne? Honnan tudod, mekkora kincset találsz egy-egy emberben? Honnan tudod, amíg nem álltál meg beszélgetni egyel sem? A következő dolog egy kérés lesz, és eldöntöd, betartod-e. Arra kérnélek meg, hogy mosolyogj! Mosolyogj reggel, mikor hajnalba csörög az ébresztő, és már megint dolgozni vagy iskolába kell menni. Mosolyogj, ha valaki megnéz az utcán. Mosolyogj, ha egy családtagod megkérdezi, milyen napod volt. Mosolyog, ha süt a nap, ha esik a hó, ha fúj a szél, ha 40, vagy ha -10 fok van. Semmi mást nem kérek Tőled, aki most ezt olvasod, csak azt, hogy mosolyogj, mert egy napon valaki bele fog szeretni abba a mosolyba. Szeretlek.2016.12.04. Gősi Zsófia

Őszinte pillanatok 3

17 évesen megpróbáltam megölni magam. És csak azért nem folytattam a próbálkozást mert nem sokkal később az életembe csöppent egy ember. Valaki aki aki megerősített. De ő is csak egy átutazó volt mint mindenki más.

Nna.  Lett wifim.

Egy hét és napi 2 telefon kellett hozzá. Időközben felhalmozódott egy csomó mondanivóm, aminek aztán a 98%-át el is felejtettem, szóval vagy nem volt igazán érdekes, vagy öles léptekkel hülyülök, esetleg mindkettő. 

Viszont hogy meglett a wifi, elfagyott a vezeték, szóval kb 55 fokos vízben kell zuhanyozzak, mert hideg víz az nincs a fürdőben. Remélem a klozetot le tudom majd azért húzni, de inkább nem is szólok érte már, mert még kijön valaki és elégeti a netkábelt a nagy segíteniakarásban.

Amúgy gondolom a szokásos, mindenkinek a kurva anyját, de legfőképp egyvalakinek. Ki ért a héten ez a megtiszteltetés?

anonymous asked:

Milyen ember vagy és milyennek látnak mások?

Amilyen vagyok: Érzelmes, makacs, törékeny, lelkisérült, idegbajos XD. Utálom magam, sose vagyok elégedett magammal. Nagyon tudok szeretni, szeretek másoknak segíteni. Bárkinek segítek,annak is akit nem ismerek. Nagyon tud fájni, ha valaki megbánt hetekig szenvedek ilyenek miatt. Sose vagyok elég jó úgy érzem. Bármit megtennék a családomért és a barátaimért, ölnék azokért akikiket szeretek.
Ahogy az emberek látnak: Egoista faszfej, önelégült pöcs, mindenkit leszar, nincs lelke, nagy szájú, mindenkinek szívja a vérét, mindenkin átgázol,nem tud szeretni, nagy képű, szép fiú, mindent leszar, ha nem tetszik neki valami akkor kinyitja a nagy száját. Hamar elborul az agya és üt.(Ez mondjuk igaz) Nem lehet neki parancsolni, ha valaki még is próbálkozik, akkor ki osztja.

Soha nem fogom megérteni, hogy lehet, hogy valaki szeret tanulmányt írni. Nincs benne rettegés, hogy amit kigondolt, azt mások már régen kitalálták/előadták/publikálták? Mikor van a váltás, amikor az olvasást biztonsággal felválthatja az írás? Mi az, amit feltételezhetek a többi olvasóról? Unják amit írok, mert közhelyhalmaz, vagy követni sem tudják mert értelmetlen? Ha irok egy lábjegyzetet, megnézik a hivatkozást, vagy azt is foglaljam össze? Van unalmasabb dolog, mint összefoglalni másvalaki publikált és hozzáférhető gondolatait?

Őszintén szólva , nekem nem arra van szükségem, hogy valaki lássa a jót bennem.Arra van szükségem, hogy lássa bennem a rosszat és még mindig akarjon engem.
kettosmerce.blog.hu
Tudja még valaki, mi folyik az iskolákban?

Az iskolák egyre zártabb intézményekké váltak az utóbbi időben. A diákok számára nyújtott tudás beszűkül, kevesebb erejük jut arra, hogy gondolkozzanak, kérdéseket tegyenek fel. A tanárok egyre erősödő felügyelet alatt állnak, és nemcsak a szülőknek nyílik kevesebb lehetősége, hogy bepillantást nyerjenek, hogyan is töltik gyerekeik a nap nagy részét, de a nyilvánosság, így az újságírók előtt is zárulnak a kapuk. Nyilván ez nem maradhat így mindörökre, de amíg ölbe tett kézzel várunk, az idő a kormánynak dolgozik.

Közszolg!

Életemben először kérek ilyet, de rájöttem, hogy elképzelésem sincs, hogy honnan lehetne megtalálni a hímzett falvédő stílusú, “Szégyelld magad, már megint kémet reblogoltál!” képet. Ha valaki közelebb tudna vinni ehhez a mesterműhöz, az ne fogja vissza magát!

THX!!!! 

És, amikor azt hiszed, hogy visszafordíthatatlanul beleszerettél, jön valaki más. Valaki, akit még az előzőnél is jobban ,,szeretsz'', vagyis ezt hiszed. Mert lássuk be. Ez nem szerelem, még csak nem is szeretet, ez a menekülés. Menekülsz az elől, hogy egyedül maradj. Mindenkiben a potenciális nagy Őt keresed, és minden egyes alkalommal azt hiszed, hogy már meg is van. Nem kell tagadnod.. hiszen, én is ezt csinálom.
1.nap

Este 8:47..
Vajon ki mire gondol ilyenkor? Vajon csak én töprengek azon hogy miért ilyen az életem?! Valami magyarázat csak van arra hogy miért költöztem át az országot egy emberrel akivel boldog vagyok . Nem csak a pontos ok, hanem valami háttér történet. Olyan történet, elmélet ami a valós ok. De mi lehet az? Biztost a bizonytalanért? Otthagyni a családomat, az életemet tényleg ilyen könnyű lett volna? Vagy csak még mindig nem dolgoztam fel? Ez egy jó kérdés, de valamikor csak találok rá okot.
Egy ilyen helyen, ahol a páromon kívül 2 embert ismerek, kegyetlen élni. Belevágni a teljes ismeretlenbe. Egy új kaland, ami már lássan 4 hónapja tart. Még mindig nehéz elhinni, hogy ez a valóság. Egyik pillanatban még a boldog családdal másikban pedig egy hűvös vonaton ami visz az ismeretlenbe…

De hogy vajon miért is kezdtem el mesélni az eletemet?! Ha valaki eddig eljutott (amit kétlek ) majd úgyis megkerdezi.. Ha nem tetszett (tudom hogy így van) nem igazán zavar. Csak jól esett egy kicsit írni. Ha tetszett (valami miatt) köszönöm, és kérlek tudasd velem.. Köszönöm hogy rám szántad ezt a csekély kis időt, további szép estét!!

Inni, cigizni, bulizni akarok. Ha már veled úgysem lehetek. Kavarni akarok egy ismeretlennel. Ha már neked úgysem kellek. Tombolni, élni akarok. Ha úgyis csak egyszer élünk. Rossz akarok lenni. Ha jóként nem feleltem meg.

Szükségem van valakire, aki megnyugtat, ha félek.
Szükségem van valakire, aki aggódik értem.
Szükségem van valakire, aki fogja a kezem.
Szükségem van valakire, aki tisztel engem.
S
zükségem van valakire, akivel beszélgethetek.
Szükségem van valakire, aki félt, hogy elveszíthet.
Szükségem van valakire, akire számíthatok.
Szükségem van valakire, akivel tequilát ihatok.
Szükségem van valakire, akihez odabújhatok.
Szükségem van valakire, akivel játszhatok.
Szükségem van valakire, aki feldobja a napom.
Szükségem van valakire, akinek a tekintete csupa izgalom.
Szükségem van valakire, akit szerethetek.
Szükségem van valakire, aki viszont szeret.