tolja

Ki gondolta volna, hogy Olaszországban egy temetkezési vállalat tolja azt, amit itthon az Aldi? Ez volt az első reklám, amit a Taffo-tól láttam, az oltásellenes őrületet lovagolja meg (Ne oltassátok be magatokat, egy járványra is fel vagyunk készülve):

Azonnal bekövettem őket, semmi nem érte meg még ennyire:

(Ha elhagy az erő)

Van itt minden

Nem is lehet mit hozzátenni

úgy tökéletes, ahogy van (Fantasztikus koporsók és megfigyelésük):

mert a halál és a Taffo elől nincs memekvés

Egyébként abszolút piacvezető cég, Rómában ők nyitották meg az első funeral house-t, és azóta is rajta tartják a kezüket a világmindenség ütőerén!

Kedves fiúk, férfiak!

Nincs szükségünk borotvált mellkasra. Sem lábra. Nincs szükségünk szedett szemöldökre. Nincs szükségünk feszülős nadrágokra, amik összenyomják a férfiasságotokat. Nem vágyunk a felállított, felnyírt hajatok látványára. Nem vágyunk arra sem, hogy kockás legyen a hasatok. Nem érdekel a kockás has. Nem érdekel, ha lesz pocakotok. Nem érdekel, ha felszedtek néhány kilót. Nem vágyunk arra, hogy minden héten megtalálhatóak legyetek a szórakozóhelyeken.
Igenis bele szeretnék szenvedélyesen markolni a mellkasszőrödbe. Igenis látni akarom, ahogy jóízűen megeszed a főztöm. Nem akarok olyan férfit magam mellé, aki undorral az arcán tolja félre a tortaszeletet, amit sütöttem neki szülinapjára és előre lecsomagolt csirkéket zabál minden nap. Mi vagy te, élsportoló? Nem ettől leszel egészséges….
Igenis üsd a falba azt a rohadt szöget és igenis nyírd le az udvaron a füvet. Férfi kell a házhoz, nem kisfiú! Nem bájgúnár, akinek a kezéből ki kell vennem a fűrészt.
Szükségem van a látványra, amint megizzadva öntözöd a virágokat a ház előtt. Szükségem van arra, hogy hazafele letépj egy virágot és meglepj vele. Ettől vagy férfi!
Szükségem van arra, hogy este odabújhassak és biztonságban érezzem magam.
Nem akarom, hogy több parfümöt fújj magadra, mint én, és azt sem, hogy több ideig készülődj a fürdőben. Igenis Te legyél az, aki rám vár.
Nem én akarok lenni a férfi.

Még mindig élünk,

és ez nagyban annak köszönhető, hogy húsvétkor leálltunk a piálással. Azóta csak hébe-hóba iszunk meg 1-2 fröccsöt a Miskával, azt is csak akkor ha valamiféle munkafolyamat végére érünk.

Itthon is csak akkor ihatok, amikor az asszony :) Tehát estefelé benyomunk 1-1 felest a szilvából, esetleg egy pohár bor a vacsorához. Jól van ez így. Persze közben voltam Erdélyben, ott meg azért ittam ezt-azt, meg azé’ 1-2 hetente van spontán bulika, ahol kicsit becsiccsentünk a barátokkal.

(nálunk ilyen ferdén húzzák be a magasfeszkót, ez van)

Közben szépen haladunk a munkával is: két sor híján mind a két szőlőn leválogattuk a hajtásokat. Ezt kiemelném, mert eddig ilyen nem csináltam és a szőlő későbbi fejlődése szempontjából elég fontos. Plusz a nyári zöldmunkázásnál kevesebb munka lesz vele. A termés minőségét is befolyásolja, idén nem a mennyiség a fő szempont. Bár szerintem így is lehozza majd a 35-40 mázsát. Legyen így! A lemosás után már fordultam egy kört: most atka és tetű ellen nyomtuk, meg persze a folyamatos gomba (lisztharmat) elleni védekezés folyik.

Hál’Istennek nem fagyott el semmi, bár ez inkább a fekvésnek köszönhető: az áprilisi fagyokat megúsztuk, hóesés gyenge volt és a jég sem esett.

Cseresznye lassan beérik, szépen van a fán, az egresnek talán már csak 1-2 hét kell, a kajszi is szépen kötött, tele van a fa és már jön a színe is. A szilvák szarok, de sosem volt ez másként. A mirabolán szépen tolja magát, abból is lesz rendesen!

(köszméte / piszke / egres)

Borokat fejteni kéne, ennek neki is ugrom még a héten. Amúgy szépen fogynak, terjed a híre, jönnek az emberek kóstolgatni :)

Talajmunkákat is befejeztem, legutoljára a volt általános iskolai tanáromnál voltam, ő már 70 felett van, nemrég lett túl egy agyműtéten és egy friss telepítésű szőlővel birkózik. Felhívtam, hogy kell-e segítség (ha már a veje, meg az unokája leszarja), örült neki: kicsit iszogattunk is, beszélgettünk sok dologról, ő amúgy mindig is ezt a kereszténydemokrata-konzervatív stílust tolta, ennek ellenére sok dologban egyetértettünk. Ő tanított meg írni és olvasni, most meg én segítek neki. Körforgás, barátaim.

Belecsaptam a gasztronómiába is: lassan fél éve etetem a családot (sosem főztem), csak azt esszük, amit én készítek, kész terméket nem is fogyasztunk, csak alapanyagokat veszünk nagy mennyiségben. Remekül működik: több pénz marad és nagyon változatosan táplálkozunk. Plusz apu hős lett!

Fogytam is, már nem vagyok kövér, kezdek tök kajak lenni, a vérképem meg kb tökéletes: eddig a határérték 2-3 szorosa volt a triglicerid (örökletes cucc), ezt a határ alá toltam. Nem gyógyszerrel és nem is diétával. Fuckyeah! 90 éves koromig akarok élni!

Cigivel még birkózom, de az egyébb szívni való dolgoktól is megszabadultam. Muszáj volt, aki munkanélküli az nem engedheti meg magának a kábszit.

Búzám szépen kelt, faszán nődögél, a kaszálló is megmutatta már magát, krumpliból raktunk egy csomót, mellé megy a csemegekukorica, az itteni kertet pedig felkészítettük a paradicsom fogadására.

Májusban jön a Lali és leszigeteljük a házat, szóval idén télen már nem fogunk megfagyni!!!! Ja, és asszem veszek egy quad-ot is és azzal fogom csapatni, erre gyűjtök tavaly óta. És ha minden igaz, nyár végére még egy víznyomásos prés is összejön, hogy legyen saját gyümölcslevünk az őszre.

Szóval nem panaszkodom. Amúgy is: aki panaszkodik, attól el kell venni!

Ja, és kövessetek Instagramon, hogy döljön a pénz, mert a Soros csak akkor utal, ha sok a faló!!!

Vidék, szüleim háza. Jó vidéki család lévén az ebéd szinte minden nap hús hússal, szóval rengeteg szép, nagy csont marad evés után.  Adott a kiskutya, akit Semir Gerkhannak hívnak. Ez a kiskutya a szerencsés jószág, aki megkapja ezeket a csontokat. A kisebbeket szétrágcsálja, a nagyobbakat pedig boldogan rakosgatja a szájával az udvaron. 

Anyám tolja a biciklit az udvaron a járdán. Meglátja a járda közepén a csontot, de nem kerüli ki, hanem direkt belerúg vagy rálép vagy rágurul a biciklivel, hogy legyen miért panaszkodnia. Ezután persze százszor elmondja, hogy jaj mindenütt csont van az udvarban.

Én sokáig nem értettem, hogy miért panaszkodok folyamatosan. Társaságban és az interneten is. Persze aztán rájöttem, hogy itthonról hoztam ezt a képességet a gyenge social skillek, az új dolgokkal szembeni szkepticizmus és pesszimizmus, a tehetelenség, a magabiztosság hiánya és persze a mérhetetlen sóherság mellett. 

Negyedik éve már, hogy kimenekültem vidékről. Rengeteg munkába tellett, hogy viszonylag elviselhető embert faragjak magamból. Nem egyszerű, és persze véget nem érő munka ez, de nem lehetetlen, mert időben elmenekültem. 

a régi konzervatívok

merengjünk el egy pillanatra azon, hogy a 888 hadat üzent a mandinernek (illetve hogy Tombor közben mit ügyködik). a nagy viharban elsikkadnak ezek a dolgok, pedig néhány infó azért összeér: a fidesz elvesztette a városi értelmiséget. jobboldali tekintélyek tűnnek fel a momentum hátországában: közben Fidesz közeli körökből azért ki-kiszivárog, mintegy újra megerősítve a hadüzenetet, hogy az értelmiséget leszarják.

mondhatni csak addig kellettek, amíg bebetonozták magukat. Simicskát ki tudták tolni a hatalomból, most folytatják a leszámolást: az elvszerű konzervativizmus egy idő után kritizálni fogja az Orbán kormányt, és mivel a jelenlegi rendszernek az egyetlen vezérlőelve az elvtelenség, így menniük kell nekik is.

szép új világ lesz ez, mondhatom.

empátiára nem nagyon számíthatnak - elvégre csendben vagy támogatva aszisztáltak a többi csoport szétcsapásához, így most csak az elvhű liberálisok fogják majd odaláncolni magukat a szerkesztőséghez - pedig abból a szempontból kár, hogy az elvszerű konzervatívokkal legalább valami mentén lehetett vitatkozni.

ha politikájuk elfogadhatatlan is, legalább valahonnan le volt vezetve, valami ideák álltak mögötte. hogy a végtermék milyen, az mindegy: de valami hagyományt ápoltak és vittek tovább.

akik most jönnek, azokat nem köti semmi ilyesmi. látszik is a gárdán, hogy ez már egy más, satnyább minőség, a káderekből is a cserepad: a gyerekek, akiknek nem jutott hely a menők asztalánál, de hülyeségből vagy elvtelenségből beleállnak mindenbe és mindenkibe.

ha holnap a vérontást kell legitimálni, hát tapsolva teszik majd meg: legitimizáció annyi se kell nekik, mint a viccben, hogy van-e az illetőn sapka vagy nincs. nekik igazán mindegy, hogy most épp ki a soros: ha a korábbi lövészárok-bajtársak, akkor ők. sőt, kéjes örömmel lövik be őket az árokba, hogy végre ők vigyoroghassanak az első sorban.

így néz ki a végjáték. tort ül a sötétség, a középszer beteljesül, a harag elé tolja az utolsó kádereket, míg pár milliárdot még ki lehet menekíteni: csak papíron félnek egy újabb Majdantól. még a nácikat is bedobják a darálóba, a lényeg, hogy a végén megússzák: öreg már a főnök, rosszul bírja a stresszt.

csak az elszámoltatás maradjon el: és ha ehhez mindenkit fel kell rángatni a színpadra maga ellen, akkor megteszi. leköpik a közönséget, a stábot, maguk osztják ki a fegyvereket, hogy a zavarban ki tudjanak iszkolni: a végén pedig megint majd elvek mentén vitatkozunk, úgy, hogy közben az országunk már sosem lesz a miénk.

Az elet iskolaja mar a multe, az uj kedvencem a facebookon a

PENZEMBER

Istvan egy PENZEMBER. Adatlapja alapjan ezt eleg komolyan tolja, mint foglalkozast mert temerdek foto van rola autokereskedesekben kozep felso kategorias, szigoruan fekete es nemet gyartmanyu autok elott, nyaralas es spa hetvegek olyan egzotikus helyeken mint Zalakaros, Egerszalok es a festoi szepsegu balaton aliga! Baratnoi szamosak, igazi puszimágnet ez a Pista, balcsiban csajjal, diszkoban csajjal, autokereskedesben autoval es csajjal es persze, az elmaradhatatlan soundon csajjal.

De pista nem figyelt oda elegge a szocialis media profiljanak menedzsingelese kozben es azert csak bent maradt 2010-bol egy kep, ahol meg csak a karrierjet epitette penzemberkent es ugye beggars can’t be choosers alapon meg targoncas volt egy lerakatnal.

-JENGA!

Repedezik, oszlik, feslik, felpöndörödik és visszahajlik. Rohanok és odanyomom, festem, ragasztom, szögelem, ütöm, vágom, de nem hagyja abba, a szoba sarkai egyre csak be-bebólintanak. Aztán már a falak is megrogynak, hullámzanak és az egyensekről meg a lukakról nehéz eldöntenem, hogy csúfondáros vagy kárörvendő fejbe folynak? A terhes meg ott ül a sarokban és pityeregve kötőtűket szúr át a hasán. Ilyen döfködő negatív Jengát játszik, áttol még egy vaszöget a várandós hasán, hallgatózik majd felkiált, MÉG ÉL! Oda kéne rohannom szétrugni az állkapcsát, de amint elengedem a szoba sarkait, rögtön beolvad az egész, tartás és tartalmatlanok lesznek a falnak. Tapogatózva igyekszem felé, de nagyon lassú vagyok, ő meg csak ül és tolja keresztül a hasán a kötőtűket. még él, még él, még él! A tűk kimeneti sebénél vérpermetes sikoly szisszen, gyorsan felfogja egy dunsztos üveggel, betekeri és felcímkézve felteszi a spájzpolcra a többi közé. Őrizgetjük a hangjait a dunsztokban, szépen sorban, eltesszük szebb napokra, az első sírás, első szavak, az első szitkok. Az első kacaját már felkentük szomorunk kenyerére, az ízére sem emlékszem. Még él, még él! A hasa már olyan mint egy sündisznó. Ezerágú tövisei közé karácsonykor majd girlandot és világító ledsort fűzünk és a sebeken kiabáljuk be a háromkirályok dalát. Még él! Zokogja, én pedig nagyon messze vagyok tőle, de már elcsorgott hozzám a kötőtűk vére, a lágy talajon megcsúszom rajta és rámolmlik az egész, mint egy félig felfújt ugrálóvár, küzdök ebben a leeresztett világban, orrbavág egy lufiszekrény, de csak egyre jobban magamragyűröm, felfojtom magam és mozdulni sem bírok, a terhes bekukkant a réseken, vérben játszó könny és takonybuborékokat ereget felém. Lassan ringanak hozzám a küszködő lehelelletemtől sűrű levegőben, aztán elpattanak és csípik a szemem, marják a torkom, öklendek és kétségbeesetten telehányom a magamra rántot puha szoba még megmaradt réseit. És tehetetlenül ott fuldoklom a gumivár-borostyánomban, tompán hallom, ahogy elkezdi átfurkálni ezen is, rajtam is a kötőtűket, még él, de már kelne fel…

Macskanő

Állatorvosi rendelő, reggel 9:00. Ötven körüli, nagyon sok fogínyt látszatva mosolygó nő és huszonöt körüli, katonabakancsba gyűrt nadrágos, nyomasztó külsejű fia HÁROM macskával bevonulnak. Még be sem csukták maguk mögött az ajtót, a nő máris gyerekpofahús-csípkedő lelkesedéssel veti rá magát az összes többi állatra a váróban: MI A NEVE? MENNYI IDŐS? JAAAAJ DE TÜNDÉR! OLYAN FAJTA? OLYAN FAJTA.
Majd már pattan is a telefon, és mutogatja rajta a jelen lévő három macskán felüli kb. 8 db MÁSIK macskájáról a képeket, minden jelenlévőnek az arcába tolja, nincs menekvés:
- Ez itt az én FIAM, ez meg a LÁNYOM, így nézünk tévét együtt, így játszanak, így szarnak.
Aztán szerencsére a csávóra irányul a figyelme:
- Nem kell pisilni? Van ám itt vécé!
- Nem kell.
- De biztos?
- Hagyjál, Marika, nem vagy az anyám.
HOP-PÁ. Mégsem a gyereke akkor. :(
Miután elengedte a pisálás témát, Marika szó nélkül odanyújt egy intim törlőkendőt a szerelmének, aki erre előhúz egy csokor vonaljegyet a tárcájából, és akkurátusan tisztogatni kezdi őket a pinakendővel.
(Lehet, hogy lejön vele a pecsét? Otthon kipróbálni.)
Nem lehet nem bámulni a műsort.
Marika elővesz a macskapisa-ázottkutya szagú rendelőben egy banánt, és tukmálni kezdi a fiú arcába.
- Egyél egy banánt.
- Nem kérek.
- De, egyél, jót tesz a látásodnak.
- Tudod nagyon jól, hogy CSAK FELKARIKÁZVA ESZEM MEG.
Itt egy pajzán sutyorgás következik az asszonytól, amiből csak a “tejszínhab” szót értem, szerencsére.
Elhatárolódó fejjel egymásra nézünk az állatommal:
- Ha a macskatartás teszi ezt a nőkkel, már most a lakótelepi játszón hagylak - mondja a tekintetem.
- Ha te is ilyen leszel, egyik éjjel megeszem az arcod a gecibe álmodban - mondja a tekintete.

Jófej Csajnak lenni azt jelenti, hogy dögös, okos, vicces nő vagyok, aki imádja a focit, a pókert, a disznó vicceket és a böfögést, aki videojátékokat játszik, olcsó sört iszik, imádja a szexet hármasban és análisan, és úgy tolja a szájába a hot dogokat és a hamburgereket, mintha a világ legnagyobb kulináris gruppenszexét élvezné, miközben valahogy tartja az XS-es méretet, mert a Jófej Csajok mindenekelőtt dögösek.
Dögösek és megértőek.
A Jófej Csajok sosem dühösek; ők csak szomorkásan, szeretettel mosolyognak, és hagyják, hogy a pasijuk azt tegyen, amit akar. Tessék, szarj a fejemre, engem nem zavar, én vagyok a Jófej Csaj.
A férfiak tényleg elhiszik, hogy ez a lány létezik.
—  Gillian Flynn - Holtodiglan
2

mentek már pár felháborító helyre a tőlem ellopott forintok, de még ebben a mezőnyben is kiemelkedő találat, hogy vajna tímea fizetett insta-hirdetésben tolja, hogy hogyan dörgölőzik oda pofátlanul a saul fia sikeréhez 

mondjuk az a jó, hogy legalább azok az insta-felhasználók, akiknek (hozzám hasonlóan) egyszercsak felbukkant ez a szar a feedjében, igyekeztek helyén kezelni a dolgot

update: a képek még tegnap este készültek, azóta most látom, hogy a kommentek már eltűntek :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

Amikor szomorú vagy gondolj arra, hogy valaki valahol a világban most tolja az ajtót, amikor az van kiírva, hogy HÚZNI. :DD