teremtes

Babits Mihály
„Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs
Madárka tolla se hull ki, - ég se zeng, - föld se remeg,
hogy az Isten rád ne gondolna. Az Istent sem értheti meg,
aki téged meg nem ért.
Mert kedvedért alkotott mennyet és földet s tengereket,
hogy benned teljesedjenek, - s korok történetét
szerezte meséskönyvedül, - s napba mártotta ecsetét,
hogy kifesse lelkedet.”

Babits Mihály: Zsoltár férfihangra c. vers

Babits Mihály,
költő, író, irodalomtörténész, műfordító
(1883. november 26. – 1941. augusztus 4.)

A Biblia mily csodás könyv! Olyan magas és széles, mint a világ, a teremtés szakadékaiba gyökerezik és az ég kék titkaiba tornyosodik. Napfelkelte és naplemente, ígéret és beteljesedés, születés és halál, az emberiség egész drámája, minden ebben a könyvben van. A könyvek könyve ez, a Biblia.
— 

Forrás: Heinrich Heine: Helgolandbrief  1830. júli 8.

(Heinrich Heine, SW. Krit. GA, hg. v. Ernst Elster, Leipzig, VII 1890, 45) Fordította: Harsányi Andrásné

Heinrich Heine (1797. december 13. — 1856. február 17.) német költő, író és újságíró

youtube

Teremtés

Óvakodj a túlságosan udvarias emberektől!

A tudósok a Diplomacy társasjáték beható tanulmányozása után fogalmazták meg a fenti tanácsot.  

A Számítógépes Nyelvészeti Társaság minden évben összeül Pekingben, hogy megvitassák az év legfontosabb tudományos kérdéseit és kutatásait. Tavaly decemberben egy rendkívül érdekes téma került elő, amely az emberek kommunikációs stratégiáival foglalkozott, ezen belül is a kedvesség és udvariasság mögött megbúvó sötétebb dolgokról. 

A kutatók a Diplomacy című társasjáték segítségével vizsgálták az embereket, és arra a következtetésre jutottak, hogy a különösen kedves és udvarias játékosok nagyobb valószínűséggel szúrják hátba játékostársaikat. Aki esetleg nem ismerné, a Diplomacy egy, az I. világháború előtt játszódó, több évtizedes múltra visszatekintő játék, amelyben kártyák vagy kockák helyett kizárólag kommunikációs és tárgyalási képességeinkre hagyatkozhatunk. Szövetségeket köthetünk és rúghatunk fel, és folyamatos politikai-stratégiai döntéseket kell hoznunk, tehát a játék kiváló körülményeket teremt az árulás mechanizmusának vizsgálatára. 

Azt már tudjuk, hogy jobb vigyázni az udvarias emberekkel, de érdemes egyéb intő jelekre is figyelni. A  kutatásból kiderült, hogy a kezdetben udvarias egyének, akik hátsó szándékkal rendelkeznek, szép lassan teljesen megváltoztatják kommunikációjuk hangnemét, amely a kezdeti kedvességből később átcsap semlegesbe, sőt néha egész csendes lesz az illető. 

A tudósok egyébként már régóta egyetértenek abban, hogy az alakoskodás és a kedvesnek tűnő, udvarias hozzáállás kiváló harci stratégia. Mi, emberek bár tisztában vagyunk a csalás és a hazugság fogalmával, alapvetően bízunk egymásban és együttműködőek vagyunk. Ez az a tulajdonságunk, amit a gátlástalanabbak könnyedén kihasználnak mind a játékasztalnál, mind a való életben. 

A fenti kutatás egyik legérdekesebb része egyébként a számítógépes vizsgálat eredményei voltak. A vizsgált esetekben a számítógép 57%-os pontossággal jósolt árulást, ami elsőre talán nem tűnik túl jó eredménynek, de ha figyelembe vesszük, hogy a gép pusztán nyelvi természetű változásokat vett figyelembe, akkor sokkal impozánsabb ez a szám. 

Titeket melyik játékban szoktak a legtöbbször hátba döfni?  

,,A világ Isten-szőtte szőnyeg,
Mi csak visszáját látjuk itt,
És néha - legszebb perceinkben -
A színéből is - - valamit.“

Forrás: Reményik Sándor: A szőnyeg visszája

1933 február 6

 

Reményik Sándor

(1890. augusztus 30. - 1941. október 24.)

költő

Íme, befejeztem e művet, melyre elhívattam. Megírásához felhasználtam mindazt a szellemi erőt, melyet Te kölcsönöztél nekem. Arra törekedtem, hogy fejtegetéseimet olvasó emberek megismerjék műveid nagyszerűségét, már amennyit korlátolt értelmemmel végtelen gazdagságukból felfoghattam.
Köszönöm neked Úr Isten, mi Teremtőnk, hogy megengeded nekem, hogy lássam a szépséget teremtési műveidben.
— 

Forrás: Johannes Kepler a bolygómozgások harmadik törvényét tartalmazó könyvét (Harmonices Mundi) 1619-ben ezzel a záró imával fejezte be. (részlet)

Idézi: Prof. Dr.Werner Gitt : Jelek a mindenségből,Evangéliumi Kiadó, 1993. (50. oldal)

Csokonai Vitéz Mihály:  A Reményhez

Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

Kertem nárciszokkal
Végig űltetéd
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.

Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.

Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!

Kiszolgáltatottság.

Embernek ember által való kiszolgáltatottsága létbizonytalanságot teremt, míg a teremtésnek való kiszolgáltatottságunk a legnagyobb biztonságot jelenti./411/

Arthur H. Compton:

„Ahhoz, hogy a vallás elfogadható legyen a tudomány számára, fontos megvizsgálni annak a hipotézisét, hogy a természetben egy Intelligencia működik. Az intelligens Isten melletti bizonyítékokról szóló vita olyan régi, mint maga a filozófia. A tervezettségre alapozó érv bár közhelyszerű, soha nem sikerült igazán megcáfolni azt. Ellenkezőleg, ahogy egyre többet ismerünk meg a világból, annak a valószínűsége, hogy az véletlenszerű folyamatok révén jött létre, egyre távolabbi, olyannyira, hogy kevés tudományos gondolkodó állna ki ma egy ateista hozzáállás mellett.”

Forrás:
Arthur H. Compton: The Freedom of Man. Yale University Press, 1935, 73
Az idézetet fordította: Szabados Ádám

Arthur H. Compton
(1892. szeptember 10. - 1962. március 15. )
Nobel-díjas amerikai fizikus, a Compton- effektus felfedezője

Uram! Ezt a gyönyörű földet adtad otthonunknak,
Mélyébe mérhetetlen kincseket rejtettél,
Képessé tettél, hogy megértsük művedet…
… Uram, engedd, hogy társaid legyünk az alkotásban, megértsük és megszépítsük a Te kezed munkáját, hogy ez a mi bolygónk a bőség, békesség, a boldogság, és a szépség biztos otthona lehessen.
—  Forrás: Szent-Györgyi Albert : Psalmus Humanus és hat imádság: Ötödik ima: A föld (részlet) Csillag Vera fordítása
kotoszo.blog.hu
„A másik elfogadása számunkra alapérték” – evangélikus önkéntesek a romatelepen

„Olyan családból jövünk, ahol a másik elfogadása alapérték, fel sem merült a cigányellenesség. A hitben nevelkedés összekapcsolódott a toleranciával” – mondják a bagi romatelep evangélikus önkéntesei. A BAGázs Közhasznú Egyesület munkájában sok evangélikus fiatal vesz részt: foglalkozásokat tartanak a helyi gyerekeknek. Ittzés Alizzal, Prőhle Jankával és Kiers Flóriánnal egy másik bagázsos evangélikus, Lőrincz Borbála beszélgetett. 

Szerző: Lőrincz Borbála

External image

A BAGázs Közhaszú Egyesület, Bag nagyközség négyszáz lelket számláló romatelepén dolgozik azért, hogy az ott élőknek is lehetőségük legyen elérni céljaikat. Hosszú távon az egyesület országos szintű roma integrációs modellprogramot szeretne kidolgozni és terjeszteni. A BAGázs legtöbb önkéntest vonzó programja, az IKSZ (Iskolai Közösségi Szolgálat) középiskolásoknak teremt lehetőséget arra, hogy egyetemista támogatók segítségével, heti rendszerességgel, készségfejlesztő foglalkozásokat tartsanak a bagi telepen élő gyerekeknek. Számos „ikszes” gimnazista és támogató (volt) a Deák Téri Evangélikus Gimnázium tanulója. Ittzés Alizzal, Prőhle Jankával és Kiers Flóriánnal beszélgettünk bagi élményeinkről és arról, milyen példát mutathat a keresztény közösségeknek a BAGázs.

„Sok volt az ismerős, a rokon a BAGázsban. Adta magát, hogy önkéntes munkaként ezt próbáljam ki, és az első félév után nem éreztem azt, hogy abba tudnám hagyni – kezdi Aliz bagázsos pályafutásának történetét. – Úgy gondoltam, hogy a mindennapokban, az én életemben is nagy visszalépés lenne. Ha csak egy órát is ott vagyok a gyerekekkel, az nagyon sok energiát, szeretetet ad.” Aliz 2015 tavaszán kezdett el foglalkozni a második-harmadik osztályos kislányokkal, ugyanazzal a csoporttal, amelyikkel azóta Flórián is megismerkedett. „Nagyon vidám csoport. Teng bennük az életkedv” – meséli róluk Flóri, aki Jankával együtt 2015 őszén kapcsolódott be „ikszes” gimnazistaként a bagi munkába. Mindhárman család- és gyülekezeti tagoktól hallottak a BAGázsról.

Lelkesedésükkel nincsenek egyedül: 2012-ben jártam először Bagon, idén tavasszal ötödik „ikszes” félévemet kezdem. Az évek során persze sokat változott a program módszertana, eleinte korrepetálás zajlott a foglalkozásokon, ezt tematikus készségfejlesztés, idén pedig projektmódszerre épülő fejlesztés követte. A telepi gyerekek igen nehéz körülmények közül érkeznek, iskolai teljesítményük csak úgy javítható, ha előbb alapkészségeikkel foglalkozunk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy gyakran alacsony az önbizalmuk, és ezen személyes figyelemmel, bátorítással igyekszünk változtatni. Az „ikszes” foglalkozások fontos szereplői a helyi koordinátorok, olyan telepi felnőttek, akik elhozzák és hazakísérik a gyerekeket, és gyakran a játékokban is részt vesznek.

External image
Flórián ikszes foglalkozáson, 2015. december. Fotó: Németh András Péter

A telepre már rendszeresen járó középiskolások és egyetemisták körében ritkán kérdés, hogy miért jó „ikszezni”, hiszen a gyerekekkel való foglalatosság az önkénteseknek is rengeteget ad. De miért döntenek úgy az elején, hogy belevágnak? Beszélgetőtársaimmal egyetértettünk abban, hogy a támogató családi háttér az egyik, ha nem a legfontosabb alap, amely segítő munkára indítja az embert.

„Mi olyan családból jövünk, ahol a másik elfogadása alapérték, fel sem merült a cigányellenesség. A hitben nevelkedés összekapcsolódott a toleranciával” – mondja Aliz.

„Én se tudom ezt így különválasztani” – folytatja Janka, amikor arról kérdezem őket, szerepet játszik-e keresztény hitük, egyházi kötődésük társadalmi felelősségvállalásukban. „Összekapcsolódik, mert a kereszténységnek ez fontos része, de nem kell ahhoz kereszténynek lenni, hogy az ember segítsen másokon.”

Amikor a keresztény egyházak és hívek speciális felelőssége kerül szóba, hamar megtalálják azokat a pontokat, amelyekben tanulni lehetne a BAGázstól. „Nagyon sokan mondják: jaj de jó, hogy csinálod, jaj de jó, hogy jársz Bagra. Mondják ezt harmincan, és egyikük se végez semmilyen karitatív munkát” – meséli Janka. „Az emberek gyakran azt választják, hogy pénzt adnak, de odamenni közéjük, és megtapasztalni a körülményeket, azt nem – teszi hozzá Flórián. – Sokan szerintem félnek attól, hogy a helyszínen mit találnak.

Ha ott van az ember Bagon, akkor szembesül azzal, hogy neki mennyire jó élete van, és amit lát, milyen igazságtalanság.

A BAGázs egyik legfontosabb alapelve, hogy nem adnak adományt. Úgy hiszik, az adományozás hierarchikus viszonyt eredményez és megakadályozza, hogy partneri viszony alakuljon ki. Ahhoz viszont, hogy igazán befogadó társadalmat teremtsenek, meg kell érteniük, hogy kölcsönösen van mit tanulniuk egymástól és van mit adniuk egymásnak. „Együttműködés, kölcsönösség, ez az első lépés. Én annyira szeretem, hogy mi nem úgy megyünk oda, hogy most mekkora királyok vagyunk, hogy segítünk, hanem hálás vagyok nekik, mert ők is sokat adnak azzal, hogy befogadnak” – fejti ki Aliz.

External image
Janka ikszes foglalkozáson, 2015. november. Fotó: Lőrincz Borbála/BAGázs

A BAGázs másik nagy érdeme, hogy találkozási lehetőséget teremt nagyon különböző hátterű, életmódú, értékrendű emberek között. A közösen megtalált célok elérése érdekében végzett munka, és az együtt megélt élmények közösséget építenek, mely minden résztvevő életében különleges szerepet tölt be. A bagi gyerekek a budapesti önkéntesekkel találkozva olyan életutakat ismerhetnek meg, amilyennel a telepen ritkán találkoznak, személyes figyelmet és szeretetet kapnak a többségi társadalom képviselőitől. A BAGázs programjainak vezetői szakértelmük legjavát teszik bele a telepi tevékenységekbe – mindenki azt csinálja, amihez tényleg ért. Ugyanakkor megannyi területen tanulnak a telepiektől is. Egyrészt terepismeretet, kommunikációs technikákat, mély problémamegértést, amelyek nélkül esélytelen lenne eredményes munkát végezni a telepen; másrészt középosztálybelieknek elképzelhetetlen hitet és kitartást, azt, hogy a legnehezebb körülmények között is létezik egymásért való felelősségvállalás, szeretet és vidámság.

Végül arról is folyt a társalgás, mihez kezdjenek azokkal az emberekkel, akik náluk kevésbé elfogadók. A támogató családi háttér mellett mindannyian szembesültek már cigányellenességgel, ilyenkor a bagi személyes élmények elmesélése sokat segíthet. „A kétoldali empátia is nagyon fontos – emlékeztet Aliz egy harmadik bagázsos alapértékre. – A BAGázs azt mondja, hogy egyszerre kell a kisebbséggel foglalkozni, meg a többségi társadalmat érzékenyíteni.

Azzal is megértőnek kell lenni, aki még nem jött el, és nem szembesült a telepi helyzettel, meg azzal is, akinek volt rossz tapasztalata, és emiatt előítéletei vannak. Ha elfogadó vagy, akkor mindenkivel annak kell lenned!

External image
Lőrincz Borbála a 2013-as nyári táborban. Fotó: Bárdossy Kriszti/BAGázs

A szerzőről:

Lőrincz Borbála (1991) - a Közép-európai Egyetem nacionalizmus tanulmányok programjának másodéves mesterhallgatója. Szakdolgozatát egy erdélyi falu cigány-magyar viszonyairól és a nacionalista politika mindennapi hatásairól írja. 2013-ban végzett a Durhami Egyetem antropológia és szociológia BA szakán. 2012 óta a BAGázs Közhasznú Egyesület önkéntese, 2013 óta tagja.

A borítóképen: Aliz (balra) a 2015-ös nyári táborban. Fotó: Lőrincz Borbála/BAGázs

*** 

A BAGázsról további információt az egyesület honlapján és facebook-oldalán találhatsz.

Az IKSZ programba legközelebb 2016 szeptemberében várnak új középiskolás és egyetemista önkénteseket. Jelentkezni és érdeklődni az iksz@bagazs.org emailcímen lehet. Ha más programban szeretnél részt venni önkéntesként, az onkentes@bagazs.org emailcímre várják a jelentkezésed.

External image
External image
External image
External image

http://ift.tt/1QQ5Bmi February 08, 2016 at 10:59AM
Olajárfolyam Orosz Hatásai

External image
Olajárfolyam Orosz Hatásai.
Olajárfolyam Orosz Hatásai remekül látható a heti RSX grafikonon. Akár ennyi is lehetne a bejegyzés, mivel a sárgával jelölt árfolyam az nem más mint a WTI olajárfolyam alakulása.
Ami szépen szemlélteti, hogy milyen hatásokat okoz az orosz cégekre ezáltal a teljes orosz gazdaságra.Az olajárfolyam orosz hatásai, anno egy igen kedvező beszállási lehetőséget is teremt…

View On WordPress

Hans Christian Ørsted

„Nekem úgy tűnik, hogy az egész természet annak a szellemnek a műve, melynek a saját létünket is köszönhetjük. Ha valóban a szemünk előtt tartjuk a gondolatot, hogy ugyanarról az értelemről van szó, ugyanarról a teremtő erőről, mely a külső természetben és a saját gondolkodásunkban, érzéseinkben is megnyilvánul, akkor úgy éljük meg a természethez való kapcsolatunkat, mint létezésünk nagy harmóniájának részét, nem pedig úgy, mintha egy igen erős hatalom szellemiségének anyagi következménye lennénk.”
Forrás:
H.C. Ørsted „Der Geist in der Natur“, 2 Bände, 1. Band, Leipzig 1853, S. 57

Hans Christian Ørsted
(1777. augusztus 14. – 1851. március 9.)
dán fizikus, vegyész, az elektromágnesesség felfedezője

Jóllehet, mind az evolúció, mind a bibliai teremtéshit hozzáférhetetlen a tudományos módszerek számára és mindkettőt hit által kell elfogadni, ez nem jelenti azt, hogy az ismert tudományos tények és megfigyelések ebben az alapvető kérdésben semmilyen támpontot nem adnak. Éppen ellenkezőleg: a tudományos tényeket fel kell használni arra, hogy segítsék tisztázni: a világ kezdeteire vonatkozó melyik modell valószínűbb, ezért a beléjük helyezett hit intelligens és nem vak.
—  Forrás: Josh MacDovell és Don Stewart: Biblia kontra evolúció,1993,12. o.

Te pedig a szívben levő igazságot kedveled, és a bölcsesség titkaira tanítasz engem.

Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem!

—  Zsoltárok51: 8,12

„A Szentírás azt tanítja, hogy bűnbe esett lények vagyunk, és a bűnre való hajlam velünk született.  A bűneset története cáfolja az evolúcióelmélet alapeszméjét. A Biblia nem azt tanítja, hogy az ember az erkölcsi létra legalján kezdte, és a társadalmi és pszichológiai fejlődés során lassan egyre magasabbra emelkedett, hanem épp az ellenkezőjét: az ember a teremtési rend csúcsán kezdte, de mivel vétkezett, ezért az emberi történelem a szégyenteljes erkölcsi és lelki hanyatlás története.”

Forrás: Békehirnök, 2011. 10. 16.,  Borzási Gyula, baptista lelkipásztor