sem tumblr

Időzítés

Az ágyadon ültem, Te pedig a gép előtt. Az időjárás előrejelzést nézted, mivel grillezni készültünk.

-Na? Milyen időt ír? - kérdeztem mögéd lépve. Kezeimet a válladra fektettem.

-Kissé szeles, de eső nem valószínű. - mondtad, majd kiléptél, szembefordultál velem és az öledbe ültettél.

-Mit csináljunk addig? - kérdezted.

-Nem kell segíteni anyudéknak?

-Azt mondta majd szól, ha menni kell.

-Hm. - elgondolkodtam.

-Nyomd ide a szád.

-Minek az neked? - kérdeztem mosolyogva.

-Túl sokáig néztem miközben gondolkodtál.

-De bolond vagy. - nevettem.

Velem együtt álltál fel, majd a falhoz érve nekitámasztottad a hátam. Kezeimmel átkaroltam a nyakad, fejemet a válladra hajtottam.

-Ne bújj el.

-Miért? - kérdeztem.

-Látni akarlak.

Felemeltem a fejem, a falnak döntöttem.

-Szeretem a szemeid. - mondtad.

Zavarba hoztál. Hihetetlen, de még ennyi idő után is ilyen hatással vagy rám.

-Elpirultál. - jegyezted meg apró mosollyal a szád szélén.

-Csókolózni jöttünk, nem? - kérdeztem zavaromban.

-De! - mondtad, majd megcsókoltál.

-Nem tudjátok hova tettem a…? - jött be a bátyád. -Fiatalok! - folytatta.

-Mi lenne, ha egyszer nem akkor rontanál be, amikor nem kéne? - kérdezted tőle, miközben elengedtél.

Melletted álltam és mosolyogtam. A bátyádnak valahogy mindig sikerül kifognia a megfelelő időzítést.

-Én csak a bicskámat keresem. - mentegetőzött.

-Akkor keresd máshol. - mondtad neki, majd kitessékelted. -Elegem van belőle. - folytattad.

-Nem történt semmi.

-100%, hogy direkt csinálja.

-Nyugodj meg! - léptem eléd és most megfordítva az előző szituációt, én toltalak a falhoz. -Tudjuk folytatni. - mondtam.

Megfogtad a derekam, majd az ágyhoz toltál.

-Ha nyögsz egy nagyot, talán nem jön be. - javasoltad.

-Nem nyögök. - mosolyogtam.

-Biztos? - kérdezted, majd az ágyra döntöttél, puszilgatni kezdted a nyakam.

-Ühüm.

-Fél óra múlva sem?

-Drága!