pyramids-don't-exist

időutazás édes pezsgővel
  • amíg nem köszöntöttek fel színpadon, addig ne mondd, hogy ez cheesy dolog - miután pedig megtörtént veled, szard le, hogy mennyire cheesy elpirulva örülni sok ember előtt, csak vigyorogj, ahogy kifér
  • édes pezsgőt felnőtt ember NEM iszik - amint körbeitattam az ajándékba kapott palackból mindenkit aki hajlandó volt cheesy-skedni velem, gondosan eltüntettem a maradékot, és ahogy az várható volt, totál 14 éves lettem tőle. elmondva ez is elég cheesy, de talán nem annyira, mintha tényleg lett volna limoncello, asszem
  • aztán volt még igazi torta, pityergés, apró fogcsorba, cukin elbénázott koncert, illetlen csók, tánc, kolbászdázás, és ‘sok jó ember kis helyen alszik’ is
  • a valóságorientált beszámolók kedvelőinek elárulhatom, hogy mi kivételesen késve kezdtünk, de szokás szerint adtunk egy hanyag értelemben vállalható cuki műsort, a Románia pedig azt hiszem pont az ellentétünk volt, de ők mindig jók, anélkül is, hogy Laci agya ledobná az ékszíjat. a hiányos létszámú Pyramids don’t exist szett ha jól számolom elég hamar véget ért, de bevallom, akkor épp nagyrészt kolbászt majszoltunk az Akácfa utcában
  • hát hogy lehet egy ilyen tripről földet érve ép ésszel megmaradni??
youtube

Idoli - Plastika (1981)

Láttam tegnap a vittulába’ nemzedékem legkiválóbb szellemeit őrülettől szétroncsoltan, éhezve hisztériukus-pucéran

/Allen Ginsberg/