mirijam

Egyszer

tesióra után, a Kerekes Mirijam úgy volt vele, hogy leváltja a tornacsukáját utcai cipőre, és le is váltotta, mert a Kerekes Mirijam tudta, hogy azt így kell csinálni. Bele is bújtatta picinyke lábát az utcai cipőbe, de ekkor valami nagyot érzett mozgolódni a talpa alatt és miközben azt cincongta, hogy fúj fúj fúj fúj, lerúgta az utcai cipőt s látta ám, hogy egy két és fél centis húsos csótány ragadt a lábára. Rákenyődött a szegény csatány undi bele a Mirijam apró eperke mintás frottír zoknijára. Csak egy másodpercig volt rest a Kerekes Mirijam mielőtt kidobta volna a taccsot teljesen. Az öltöző mértani közepére dobta ő a taccsot, mink meg csudálattal álltuk körül a Mimi taccsát, kérdezgettük, jól vagy-e Kerekes Mirijam, jól vagyok, felelte remegő szájjal a Mimi, csak kurvára megijedtem. 

                                                      VÉGE