magadnak

1. A szerelem hőfoka idővel alábbhagy.
2. Lesz olyan időszak, amikor nem vonzódsz a párodhoz.
3. A konfliktusok elkerülhetetlenek.
4. Időnként közel fogod érezni magadhoz, míg máskor egészen távolinak.
5. Lesz majd, amikor magányosnak érzed magad.
6. Néha kifejezetten idegesít majd a másik jelenléte.
7. Időnként felteszed magadnak a kérdést, vajon mással jobb/könnyebb/nyugodtabb/szenvedélyesebb lenne az élet?
8. Nem fog mindig annyira hiányozni a másik.
9. Előfordulhat, hogy nem találod mindig inspirálónak, izgalmasnak a párod társaságát.
10. A párod nem a te klónod, neki a tiédtől eltérő igényei, vágyai, szükségletei vannak, ami konfliktusokat eredményez.
11. Minél mélyebb a szerelem, annál nagyobb a kockázat.
12. Lehetnek idők, amikor ilyen gondolatok járnak majd a fejedben: „El akarok menni!”, „Más életet akarok!”, „Másra vágyom!”
13. Időnként felteszed magadnak a kérdést, miért nem mondta senki, hogy ilyen nehéz lesz?
14. Látni fogod a másik legrosszabb oldalát, ahogy ő is a tiédet.
15. Megbántjátok egymást.
16. A múltat belekeveritek majd a kapcsolatotokba: gyerekkori traumák, nehéz kötődési minták, korábbi kapcsolatokban elszenvedett sérülések, mind hatnak majd rátok, nehézségeket okozva, amiket kezelni kell.
17. Lesznek pillanatok, amikor elbizonytalanodtok, hogy sikerül-e együtt maradnotok.
18. A kisgyermekes évek nehezek lesznek. Nehezebbek, mint gondoltátok.
19. Hosszú évekig le kell majd mondanotok számos igényetekről, pl. elegendő alvás, lustálkodós vasárnapok, stb.
20. Néha le kell nyelnetek a büszkeségeteket, és inkább bocsánatot kérni.
Ha mindezeken a buktatókon, nehézségeken átverekedtétek magatokat, akkor együtt öregszetek meg. Látni fogjátok, ahogy a másik változik, ahogy lassan őszbe fordul a haja, ahogy nehézkesebbé válik a járása, ahogy a kedves nevetőráncok a szemei körül mély árkokká válnak.
Ti pedig mindezt végignézitek, mint legfontosabb tanúi egymás életének. Nagy ajándék ez, vigyázzatok hát rá minden nap!
Érezni fogod, mikor találod meg Őt

-ébredés után Ő az első gondolatod
-folyamatosan azt nézed mikor (volt) elérhető
-ideges vagy, ha nem ír
-ha vele vagy, nincs szükséged senkire és semmi másra
-miatta képes vagy fent maradni egész éjszaka iskola közben is
-elfogadod olyannak, amilyen
-mindenkiben Őt látod
-miatta iszod részegre magad
-egész nap Ő jár a fejedben
-nem tudsz miatta tisztán gondolkozni
-minden szomorú/boldog számról Ő jut eszedbe
-miatta képes vagy magadnak ártani
-miközben ezt olvasod, rá gondolsz
-lefekvéskor Ő az utolsó gondolatod

Vele minden rossz megszépül,csak Őt akarod.Ezt éreztem én is.
S ha majd elveszíted, akkor fog a legjobban fájni..ott, legbelül. Mindent fel emésztő fájdalom, mely nem akar csillapodni. Hetek, hónapok múlva sem. Elveszítetted, nem tudod mihez kezdj. Ezt érzem én is.

Amikor már sírva mondogatod magadnak hogy nem ehetsz kövér vagy de szétmar az éhség. De nem ehetsz. Mert fogyni akarsz. És másképp már nem megy.
A legfontosabb, hogy a saját életeddel kapcsolatban ne higgy senkinek, csak saját magadnak! Ne törődj azzal, mit várnak el tőled, mit gondolnak rólad, és mi a társadalmilag elfogadott. Alakítsd úgy az életedet, ahogy te jónak látod! Mindent tudsz! Nálad jobban rólad senki sem tud semmit.
30 napnyi életbölcsesség. 18/30

18. Ne tarts haragot ! Ne éld az életedet gyűlölettel a szívedben ! Az lesz a vége, hogy neked jobban fog fájni, mint azoknak, akiket gyűlölsz. A megbocsátás nem az, ha azt mondjuk: “Nem baj az, amit csináltál velem”, hanem amikor azt mondjuk: “Nem fogom hagyni, hogy az, amit csináltál, örökre tönkretegye a boldogságomat.” A megbocsátás a válasz…engedd el, lelj békére, szabadítsd fel önmagadat! És emlékezz, a megbocsátás nem csak más emberek számára fontos, hanem neked is. Ha kell, bocsáss meg önmagadnak, lépj tovább és legközelebb próbáld jobban csinálni!

Sohonyai Attila - Amiért szeretlek

Mert nem azt keresed hol a dolgok vége,
hanem hogy miként élvezhető az út,
mert sokak bántottak már téged,
de az hajt, hogy másoknak adni tudj.

Hogy nem felejtetted el magad,
s akik fontosak neked, akár élő, akár nem.
Hogy felém e nyíltenyerű-őszinteséggel vagy,
s ha néha észre sem veszlek, nem sértődsz,
hanem zárt elfojtásaim odújában kulcsért kutatsz.

…mert miattad lehetek nagyszerű én,
de sikereim polcáról nem követelsz magadnak,
s hogy inkább elveszel ajkadból mosolyomért;
csendes-táplálásodtól érezhetem magam nagynak.

…mert nem azt keresed, hogyan könnyebb,
hanem hogy miként lesz kettő(nk)ből egy,
s hogy mindezt velem hiszed:
ez az, amiért szeretlek!

Olvasd el,remélem tudtam segíteni,hogy jobban érezd magad.<3 (LM)

Szia,nem tudom milyen állapotban vagy,de ha esetleg kicsit összetört a lelked,figyelj rám,persze papolhatok én itt a boldogságról és ,hogyan szerezz magadnak egyszarvút,de te is tudod,hogy most az élet pocsék,és még baszik is rád. Mivel az esti zokogások,halk kiáltások,szerelmes álmok és ezzel párosult összetört reggelek,kurvára,de nem figyeli senki. Magányosnak érzed magad,egyedül vagy és nem ért meg senki,vagy az a pár barátod,aki van..naponta rettegsz,hogy ők is elhagynak. Minden nap keserű,és fáj mindened,egyszerűen a sírás nyugtat valamilyen szinten meg. Vagy már azt sem tudsz. Kilátástalannak érzed a jövőd,a szerelmed nem viszonozza érzéseid,talán játszik is velük,ezzel hibáztatod magad. Önmarcangolás és önutálat,hogy miért vagy ilyen,miért nem tetszel neki,vagy miért nem tetszel magadnak. A társasalom miért bánt,ha semmi rosszat nem tettél,vagy ha tettél is valamit,miért nem fogadják el. 
Na figyelj. Nem azt mondom,hogy most rögtön állj fel azt mosolyogva ballagj tovább,ha nem azt,hogy nem kell folyamatosan tartanod magad mindenki előtt,ha így teszel,magadba fojtod a fájdalmad. Bízz egy kicsit másokban,tudom lehet sokat csalódtál,de ne legyél elő ítéletes másokkal,főleg azokkal ,akik segíteni szeretnének,aztán ha nem tudnak,még is kiadtad magadból,hisz van az a probléma amin nem lehet segíteni,tudom. Azt a kevés barátodat becsüld meg,és ne azon agyalj mikor lépnek ki az életedből,mert “biztosan utálnak”.Élvezd ki ,hogy veled vannak,amúgy is ez csak a te félelmed,nem valós,meg engedd el,azokat,akik bántanak,nekem is sok idő volt,hogy leszarjam,de jobb lett. A szerelem egy nehéz és kibaszott szar dolog,na erről beszélhetnék a legtöbbet. Ami fontos,ne parázz,ő is egy ugyanolyan ember,mint te,csak félsz a rekciojától,ennyi a különbség. Vársz,de mire,a csodára? Szólítsd meg,mond el neki,tudom kell az a megfelelő pillanat erre. Úgy is tudom,hogy akkor fogsz csak írni,mikor összeszedted a bátorságod,de egyet ne felejts: EGY KIBASZOTT ÉLETED VAN,de amikor megtudod az igazságot se ess kétségbe azalatt az egy kibaszott életben sok meglepetés fordulhat elő! Azok akik várnak reménnyel vagy anélkül,csak nyugodtan,én is ezt teszem,amíg nem jön valaki más,addig miért ne? Ha nekem Ő kell,még ha kurva sok keserűséget is okozott,nekem megmutatta azt az érzés amit mást nem,hogy valakit feltétel nélkül szeressek. Hagyd a sok hülye “találsz jobbat és megannyi ember van” szöveget,úgy is ha jön valaki jobb,az érzéseid felül kerekednek rajtad,kár erőltetni. Macskás néninek is kell valakinek lennie,de az a nénibácsi lehetett egy kurva híres és hasznos ember,vagy csak szimplán boldog. Te,aki szomorú vagy,mert egy helyzetben nem vagy jól,ne bazd el az összes többit,tanulj,vagy barátkozz vagy a faszom tudja,de ha aszociális vagy,mint én,az se baj, így is lehetsz boldog! Egy kis társaság is elég,hozzá,hogy túl éld a tömeget,vagy csak egy barát.
Túl sok mindent mondanék,talán ideáig senki nem olvas el,persze nem itt lent van a lényeg,csak azt mondom,ha szomorú vagy legyél az,idővel ez is megváltozik,csak mivel egy életed van,tedd azt amit szeretnél,sírni vagy nevetni,tanulni vagy kalandornak lenni, csak éld meg az érzéseid,mert ezzel is tapasztalatot szerzel önmagadról. Az elmaradhatatlan,fel a fejjel,kérlek erőltess magadra egy mosolyt,még ha nem őszinte,de ha nem megy csapd össze a kezed. Még egyszer. Gyerünk ne legyél lusta. Tapsold meg magad,hogy mennyi mindenen mentél keresztül,de még itt vagy és ezt olvasod, te élsz,és bírod,erős vagy,még ha nem érzed így,de azok az emberek akik teszik a kötelezőt és csinálják a dolguk,még ha belül egy világ omlott össze,a legbecsülendőbbek,és a legszebbek,igen te kis önutálat,kuss szép vagy,csak a társadalom faszarc és az intelligenciájuk kimerül a külső tulajdonságok oltogatásában,nyugi,ők is gyúlékonyak,meg az ő szavukra ne adj,csak a sajátodra,és az enyémre ami,azt mondja különleges vagy. -Ez egy hitvány szar szöveg lett,bocsi,hogy pocsékoltam az időd,remélem azért valamivel jobban érzed magad,azért osztom meg hátha egy embernek jobb lett Q-Q és még egyszer bocsi-

…Tettél már valaha olyat, amelyről tudtad, hogy hatalmas ostobaság, még is szükséged volt rá, hogy megcsináld? Ez az a fajta érzés, amikor tökéletesen tisztában vagy azzal, hogy hatalmas, visszacsinálhatatl
an baklövést követsz el és tudod, hogy hihetetlenül fog fájni a legvégén.. Mikor a magadnak feltett “Kellett ez nekem” kérdésre azt válaszolod, hogy igen, bár egy józan eszű ember gondolkodás nélkül rávágta volna, hogy “Nem!” .. Tettél már ilyet?? Mert én igen.. Én már tettem ilyet.!…

A legnagyobb kedvesség magaddal az ha este olyan éhes vagy,hogy tudod,hogy betudnád falni az egész pizzát,de gondolsz arra hogy reggel nem akarsz majd kiszállni az ágybol,mert éhes leszel,ezért egy szeletet hagysz magadnak. Légy kedves magaddal❤

anonymous asked:

Szia. 15 éves vagyok és 152cm. most megyek új suliba és félek hogy én leszek az osztályban a legkisebb meg hogy ekkor ,,magassággal" nem is találok magamnak barátot mert a fiúknak biztos nem kell ilyen lány. Kérlek segíts..

Sziaa :)
Nyugii ennyi idősen én is elég alacsony voltam…
Attól hogy alacsony vagy az nem azt jelenti hogy nem is fogsz magadnak barátot találni…ez hülyeség…amúgy is a fiúk szeretik a cuki alacsony lányokat :)
és mivel még te is nővésbe vagy….ezért ne aggodj leszel te még magasabb is :)
És nem minden a magasság, hiszen lehetsz te 175 cm magas ha sugrázik rolad hogy fingod nincs az élethez..
Vagy lehetsz 152 cm magas tömör szeretet és büszkeség :)  ❤

Nagyon nagy szükséged van mások szeretetére és arra, hogy melletted legyenek a rossz pillanataidban. Totttttálisan félsz a magánytól, bár sokszor szeretsz egyedül lenni, de akkor túl sokat gondolkodsz buta dolgokon vagy a múlton, ami tulajdonképpen ugyanaz, szóval inkább preferálod a társaságot. Nem igazán tudsz már megbízni az emberekben, abban is biztos vagyok, hogy picit megijedsz, ha valaki azt mondja, szeret téged. 
Nem hiszed el, hogy valaki tényleg a  végsőkig melletted marad. 
Borzasztóan becsülendő, ahogyan megteszed az egyik lépést a másik után és próbálod a személyiségedet valami sokkal optimistábbá, boldogságra hajlamosabbá átalakítani. Nem mindenki képes erre. 
Szereted elhinni magadról, hogy hihetetlenül nagy káosz vagy és ezért sosem fog megérteni senki, de szerintem ez csak a múltad sérülései miatt van. 
Ha megérted, hogy valóban nem minden a Te hibád és van ami senkinek sem a hibája, csak egyszerűen úgy történt, ahogy… Akkor nem akarsz majd folytonosan változni, hanem megfelelsz magadnak úgy, ahogyan vagy, az érzékenységeddel és a hatalmas szeretetigényeddel együtt. 
Hidd el, senki nem tud mindig optimista lenni. Akkor már diliházban ülne. :D
Anno én is mindig az akartam lenni, de sosem sikerül… És addig jó, amíg nem sikerül. Vannak fájdalmak, amiket mélyen át kell érezni, hogy aztán be tudd temetni őket és csodaszép rózsabokrot ültetni a helyükre. 

Azt hinnéd, hogy egy idő után hozzászoksz az elutasítás fájdalmához. Hogy adaptálódsz , és egyre kevésbé fogod érezni. De minden egyes újabb alkalommal ugyanaz. És minden egyes alkalommal megígéred magadnak, hogy soha többé nem teszed ki a szívedet ekkora gyötrésnek, de mégis mindig megteszed.