kajszi

Az év legszebb időszaka köszöntött ránk: megforrtak az első cefrék, félmeztelen, pocakos férfiak izzadnak a forró réz közelében és értéket teremtenek!

Mert hát az értékek csak úgy nem teremtik meg magukat és bár a folyamat még a nyár elején indul el a gyümölcsök gyűjtésével és cefrézéssel, a legszebb pillanatokat most éljük meg: mikor megjelennek az első cseppek a rézkígyó torkában. Hajnalban kelünk, felrakunk, alágyújtunk, kivárunk,  kóstolunk, rendszereket üzemeltetünk. Kemény meló ez, na!

Egyik este átvittünk a Miska cseresznyéjét a Janinak, hogy főzze le: felpakoltuk a traktorra és nekiindultunk. Előtte ittunk azért egyet, messze van a Hegy másik fele. 

(Rögtönzött kényelem)

Jani sem volt már szomjas, mire megértünk, kemény napja volt azért - legalább is erre lehetett következtetni a vérerek sűrűségéből a szemében. Miska hozott neki egy kis gulyáslevest, egyen is néha valamit, ne csak dolgozzon.

Egyből beinvitált minket a mester, még le sem ültem de már ott is termett az aznapi értékekkel: cseresznye-meggy és asszem körte. Műanyag vödörből, hiába: a stílus az stílus!

Az asszem körte nem volt rossz, csak erős, a cseresznye-meggy pedig kurva erős.

Én: - Jó, fasza, de egy kicsit túl van tolva, nem? Hanyas ez, Jani?
Jani: - Nemtom, még nincs letisztázva! De nem is fogom, ez így is tökéletes. A mérőm amúgy is eltört.

Baszki, mondhatta volna előbb is, akkor kihagyom. Mindegy, túléltük, látásom sem kezd homályosodni. Áttérünk a fröccsre.

No, becsukom az ajtót, mert megy a klíma: nyitva van a pince. Máshogy nem lehet bírni!” - ecseteli a helyzetet egyhe vigyorra az arcán Jani. De nem ülünk sokat, meg kell nézni a RENDSZERT, amibe már be van készítve a másnapi kajszi. Hatékonyság van.

Kicsit csalódtam a főzőben: elsőre nem is nagyon látszik benne sehol sem réz, elég maszek a dolog, de ha ez van, ezzel kell dolgozni. A hűtője kicsi, de így sem szürkült be semmi, igazi csoda!

Régen, mikor csak ilyen tákolt cuccokkal főztünk, bele szoktuk dobni a rezet a cefrébe, úgy főztük ki, az is jó volt!” - mesél a régi szép időkről a mester.

(XX.századi jelek a falakon: fontos infók az ablakkeretre rögzítve)

Aztán megnézzük a tikokat is.

Háát, barátom, fasznak ennyi jószág: jövőre nem lesz ennyi állatom az biztos. Csak a gond van velük. A Pici (Jani kutyája) sem csinál mást ilyenkor, mint fent ül a pincesípon és ugatja őket, amíg be nem mennek. Most is ott van, nézzük meg!

- Te Jani, ez milyen tyúk?
- Ez? Ilyen búbos.
- Megnő ez? Miért ilyen pici, mire jó ez egyáltalán?
- Dísznek!

(Hogy feldobja a környezetét a búbos dísztyúk)

Majd ittunk még egy speckó páleszt is:

Van citromfüvesem, azt megkóstolod? Ha iszol, megmondom a vegyületet! Az asszonyok úgy isszák, mint az istennyila, még az enyém is elkortyolgatja otthon.

Volt még sztorizgatás, kicsit elfáradtunk, majd hazadöcögtünk. Nehéz este volt, de megcsináltuk! Nem is pontosan emlékszem hogyan értünk haza. Valami ilyesmi volt:

Még mindig élünk,

és ez nagyban annak köszönhető, hogy húsvétkor leálltunk a piálással. Azóta csak hébe-hóba iszunk meg 1-2 fröccsöt a Miskával, azt is csak akkor ha valamiféle munkafolyamat végére érünk.

Itthon is csak akkor ihatok, amikor az asszony :) Tehát estefelé benyomunk 1-1 felest a szilvából, esetleg egy pohár bor a vacsorához. Jól van ez így. Persze közben voltam Erdélyben, ott meg azért ittam ezt-azt, meg azé’ 1-2 hetente van spontán bulika, ahol kicsit becsiccsentünk a barátokkal.

(nálunk ilyen ferdén húzzák be a magasfeszkót, ez van)

Közben szépen haladunk a munkával is: két sor híján mind a két szőlőn leválogattuk a hajtásokat. Ezt kiemelném, mert eddig ilyen nem csináltam és a szőlő későbbi fejlődése szempontjából elég fontos. Plusz a nyári zöldmunkázásnál kevesebb munka lesz vele. A termés minőségét is befolyásolja, idén nem a mennyiség a fő szempont. Bár szerintem így is lehozza majd a 35-40 mázsát. Legyen így! A lemosás után már fordultam egy kört: most atka és tetű ellen nyomtuk, meg persze a folyamatos gomba (lisztharmat) elleni védekezés folyik.

Hál’Istennek nem fagyott el semmi, bár ez inkább a fekvésnek köszönhető: az áprilisi fagyokat megúsztuk, hóesés gyenge volt és a jég sem esett.

Cseresznye lassan beérik, szépen van a fán, az egresnek talán már csak 1-2 hét kell, a kajszi is szépen kötött, tele van a fa és már jön a színe is. A szilvák szarok, de sosem volt ez másként. A mirabolán szépen tolja magát, abból is lesz rendesen!

(köszméte / piszke / egres)

Borokat fejteni kéne, ennek neki is ugrom még a héten. Amúgy szépen fogynak, terjed a híre, jönnek az emberek kóstolgatni :)

Talajmunkákat is befejeztem, legutoljára a volt általános iskolai tanáromnál voltam, ő már 70 felett van, nemrég lett túl egy agyműtéten és egy friss telepítésű szőlővel birkózik. Felhívtam, hogy kell-e segítség (ha már a veje, meg az unokája leszarja), örült neki: kicsit iszogattunk is, beszélgettünk sok dologról, ő amúgy mindig is ezt a kereszténydemokrata-konzervatív stílust tolta, ennek ellenére sok dologban egyetértettünk. Ő tanított meg írni és olvasni, most meg én segítek neki. Körforgás, barátaim.

Belecsaptam a gasztronómiába is: lassan fél éve etetem a családot (sosem főztem), csak azt esszük, amit én készítek, kész terméket nem is fogyasztunk, csak alapanyagokat veszünk nagy mennyiségben. Remekül működik: több pénz marad és nagyon változatosan táplálkozunk. Plusz apu hős lett!

Fogytam is, már nem vagyok kövér, kezdek tök kajak lenni, a vérképem meg kb tökéletes: eddig a határérték 2-3 szorosa volt a triglicerid (örökletes cucc), ezt a határ alá toltam. Nem gyógyszerrel és nem is diétával. Fuckyeah! 90 éves koromig akarok élni!

Cigivel még birkózom, de az egyébb szívni való dolgoktól is megszabadultam. Muszáj volt, aki munkanélküli az nem engedheti meg magának a kábszit.

Búzám szépen kelt, faszán nődögél, a kaszálló is megmutatta már magát, krumpliból raktunk egy csomót, mellé megy a csemegekukorica, az itteni kertet pedig felkészítettük a paradicsom fogadására.

Májusban jön a Lali és leszigeteljük a házat, szóval idén télen már nem fogunk megfagyni!!!! Ja, és asszem veszek egy quad-ot is és azzal fogom csapatni, erre gyűjtök tavaly óta. És ha minden igaz, nyár végére még egy víznyomásos prés is összejön, hogy legyen saját gyümölcslevünk az őszre.

Szóval nem panaszkodom. Amúgy is: aki panaszkodik, attól el kell venni!

Ja, és kövessetek Instagramon, hogy döljön a pénz, mert a Soros csak akkor utal, ha sok a faló!!!