havas

3

This girl is the receptionist at my work. She has this sort of neo-punk personality: friendly, but doesn’t give too much of a shit. She pretty much wears the same outfit everyday - all black, short skirt, high heels - and commutes via this beater pink bike, usually while smoking a cigarette. I see her more riding on the streets than I do at the office, and always wanted to take her portrait. 
Points for juxtaposition of black heels and duct tape on bike frame; leather rocker skirt.
Bonus points for the matching pink chain.
Style rider on 6th ave.

Newtina Playlist

1. The Only Exception- Paramore

Originally posted by menamarco

2. They Could Be Wrong- Lianne La Havas

Originally posted by rebelartssociety

3. He Loves Me (Solo in Paris)- Lianne La Havas

Originally posted by rebelartssociety

4. All That Matters- Estelle

5. I Was Made for Loving You (feat. Ed Sheehan)- Tori Kelly

Originally posted by aintnobodybwah

6. Grows Old- Thirdstory

7. You- Tally Hall

Originally posted by tally-hall-gifs

8. Everything Has Changed (feat. Ed Sheeran)- Taylor Swift

Originally posted by shenanigansandeverything

youtube

Lianne La Havas | Forget

Karinthy és Kosztolányi

Nagy és általános röhögés tört ki - a legnagyobb meghatottság közben - Havas Gyulának, a háborúból betegen hazatért fiatal költőnek a temetésén is, pedig őt is mindenki szerette és siratta. Karinthy különösen. A temetésen az történt, hogy Osvát Ernő, a szerkesztő Havas sírjánál így kezdte búcsúbeszédét… -
- Eljöttünk, hogy elbúcsúzzunk tőled, Tóth Árpád… -
Megdöbbent csend, majd fel-felhangzó, elfojthatatlan röhögés.
- Igen, Tóth Árpád - ismételte makacsul a makacs szerkesztő. Szegény Tóth Árpád akkor még élt. Mindenki tudta, hogy nagybeteg, de a halála még több év után következett be.
Később valamennyi elhalt írót, költőt Schöpflin bácsi búcsúztatott. Az ő egy kaptafára készült, monoton hangon elmondott sírbeszédeinél se mertünk egymásra nézni Fricivel, aki azt mondogatta, hogy az ő sírjába tegyenek majd be egy mikrofont, engedjenek le egy mozivásznat a közönség előtt, amelyen ő rajta lesz, mert ő a sírból felelni akar majd a sírbeszédekre.

(forrás: Kosztolányiné Harmos Ilona feljegyzései)