de t

Én arra szeretnék mindenkit

kérni, aki valaha úgy döntött a kibaszott életében, hogy ő bizony le- illetve felszámol Magyarországgal, és megy, amerre tágasabb, hogy ne felejtse el, milyen volt noobnak lenni egy kibaszott országban.

Ne felejtsétek el a kétségeiteket, a nehézségeiteket, a paráitokat, a hónapokon keresztül tartó érzelmi hintát, hogy “megragadok itt, nem fogok megragadni itt”, azt, hogy milyen volt egy vadiúj kultúrának részese lenni, ahol semmi sem az, aminek látszik, ahol a szavaknak érthetetlen jelentése is van, és bizony van, amikor “A” A-t jelent, de van, amikor B-t, hogy milyen nehéz ezekben a furcsa össztársadalmi játékokban résztvenni, és egyáltalán azokba beszállni, hogy nincs egy kibaszott ember körülötted, aki legalább feleannyira megértene, tudna veled azonosulni, mint a legutóbbi otthoni munkahelyeden a címeres kispajtásod. A jó isten áldjon már meg titeket, ne felejtsétek el ezeket. Hogy mennyit szoptatok a lakással, mire sikerült találni egy jót, a lakótársakkal, a kibaszott fürdőszobarenddel, hogy most akkor a buszról való leszálláskor is kell-e csekkolni az ojszter vagy nem, éshogy most akkor hogyhogy a bruttó fizetésemet kaptam meg, nem vontak adót, nekem kell majd adóbevallanom, hogyan a faszba van ez.

Nekem kurvára nem kezdődött könnyen: egy decemberi szombaton érkeztem, és hétfőn reggel tízkor jelenésem volt a cég HR-esénél. És én meg a szerencsésebbfajta noob voltam, mert engem vártak, aláírt szerződéssel jöttem. Az összes vagyonom egy fixikerékpár volt, egy számítógép, egy táskányi ruha és kerékpáralkatrész és háromszáz font, plusz az első havi albérletpénz. Az elmúlt kétszázötven év legcsapadékosabbika volt 2013/14 tele, és az én szobám egy, a Temzétől kétszáz méterre lévő házban volt, és ha még harminc centit emelkedik a vízszint, akkor valahova költöznöm kellett volna, mert elönt minket a jéghideg folyó a gecibe. Szerencsére megúsztam azzal, hogy három héten keresztül minden reggel és este agyig gázoltam a fixivel a vízbe, és hajtottam vagy száz méteren keresztül úgy, hogy menetrendszerűen sípcsontig vizes lettem, és azzal kezdődött minden reggelem a munkahelyemen, hogy felvettem a friss pár zoknit, amit bevittem magammal, és a szénnéázott párat meg igyekeztem úgy kiszárítani az ópenszpészben, hogy lehetőleg senki ne tudjon róla, hiszen ide, London Kistarcsájának zöldmezős üzleti parkjába mindenki kocsival jár, lehetőleg minél drágábbal és/vagy cégessel, csak egyedül én hajtok egy hetvenes években összerakott lepattant acélvázas fixit felfelé a dombon.

Az elején mindenki torokra veszi a faszerdőt. Ki jobban, ki kevésbé, de mindenki valahol meg fogja szívni.

És igen, ne felejtsétek el ezeket. Mert ha egyszer egy friss bevándorlóval hoz össze titeket a sors, akkor kibaszott kutya kötelességetek segíteni nekik és empatikusnak lenni velük szemben, és megnyugtatni őket, hogy figyelj, anya, nem fognak kibaszni az irodából csak azért, mert még tökre zöldfülű vagy, és nem kontributálsz még a kódbészhez és faszságokat kérdezel. Itt senki sem várja el tőled, hogy az első hét végén te szarjad a spanyolviaszkot, ami összetartja majd a frontendet meg a bekendet. Lehet, hogy ott, ahonnan jössz, nem ez a munkamorál, és már a harmadik nap tapossák a beledet, de itt nem ez a tempó van. Kutya kötelességetek felkarolni ezeket az embereket, pontosan úgy, ahogy titeket nem karolt fel senki, mert így lesz jobb ez a nyomorult világ, amiben élünk. Egyedül így remélhetjük, hogy what goes around, comes around.

A jóisten áldjon már meg titeket, ne felejtsétek el soha, hogy milyen volt totálisan nulladik napos noobnak lenni egy kibaszott országban, és segítsetek az újonnanjötteknek megérteni azt az a helyet, amit magukénak választottak.

Jveux pas quelqu'un qui me dise “arrête de t'habiller comme ça, tu cherche aussi, c'est pas étonnant qu'ils t'humilie.” Jveux quelqu'un qui me dise"laisse les parler, y sont pas capable d'assumer leur différence, la société n'assume rien, tout le monde ce cache, reste unique, on les emmerde.“ Jveux quelqu'un qui s'en fout autant que moi, avec qui jpourrais venir au bahut en rose fluo avec des couettes pour les emmerder, leur faire un fuck sans se retourner. Parce qu'à 2 on est plus fort, on les emmerde parce que c'est eux qui ont tord.

holydissent  asked:

So I have noticed on social media that a lot of french pages use adjectives like excellente, merveilleux, magnifique, etc, before a noun, and these adjectives are not a part of the short list of exclusive adjectives used before the noun. I was wondering why they do that. is it an informal way of speaking? The posts I saw this in, was on the official instagram page of musée de louvre.

I don’t quite follow you because it’s very correct for use these adjectives in particular before a noun. It’s very common and it’s most certainly not slang. Like: 

Je vous souhaite une excellente journée. 
Je vous souhaite une merveilleuse lune de miel. 
C’est un magnifique film de Tarantino. 

Long story short, adjectives about colours or shapes are the ones which never switch places, and are always after the noun, figuratively or literally. 

Literally: 
Une maison rouge 
Un gâteau rond 
Un visage bronzé

Figuratively:
Une hiérarchie pyramidale
Un esprit carré 

There are many rules for adjectives, some which meaning changes when you place them before or after the noun etc, but as for the ones you mentioned, you’re totally free to use them as it pleases you. 

Arrête de t'en vouloir
C'est pas de ta faute
Il n'était juste pas fait pour toi
Et tu n'étais pas faite pour lui
Arrête d'attendre un message de sa part
Tu n'en recevras pas ce soir
Et les autres soirs à venir non plus
Il est parti
Tu as vécu de beaux moments avec lui
Mais ne sois pas triste de ne plus les revivre
Sois plutôt heureuse de les avoir vécus.
Arrête de pleurer
Il est parti
Et ne reviendras plus

A pesar de verte apenas pocas veces mi corazón supo desde un principio que eras tú esa persona que iba a habitar en él, te vi y suspiré,te vi y pensé: Qué armonia me transmite ,desde aquel día supe que eras tú y solo tú. No importa ¿ćomo? ¿cuándo? ¿Por qué? o el tiempo para aprender a quererte sin excusas ni remordimientos,solo sé que aquí y ahora tú formas partes de mi mundo.
—  Ru
Amis and co. as things customers at my (fast food) job have done

Bahorel: tipped me 10$ on a 9$ meal because I made “the best fucking fries in history”

Joly: ordered our largest size (which is enough food for two-three people) with extra gravy but then added peas on top because “I’m trying to eat healthy”

Feuilly: ordered, paid, and then just. Fell asleep. Right there at the till.

Enjolras: got legitimately angry when our card machine didn’t have a tip option and got even angrier when I said I was working through New Year’s eve until 5 am. Offered to call head office and complain about it.

Cosette: also on New Year’s eve, gave all of the staff chocolate bars and thanked us for working so hard and so late

Montparnasse: came in to the shop twice a week in the summer while we had a limited time meal called the Mac Daddy and only ever ordered that. Never came in again after we got rid of it.

Combeferre: lives in the flat above the shop, comes in every week with a ceramic bowl and asks me to make his meal in it (instead of our paper boxes) to reduce waste

Jehan: reads, considers, and takes a picture of every single quote I write on the blackboard. Always asks for extra pickles.

Gavroche: had an actual laughing fit when I squeezed the cheese sauce bottle and it made farting noises 

Courfeyrac: came in around 3 am on the weekend before Halloween dressed as David Bowie. Picked up a feather boa a customer had left behind, put it on and kept it

Éponine: started yelling at some idiot who was catcalling another customer. It got so heated they had to take it outside 

Musichetta: nice regular who just comes in to write Instagram handles on the board, chats with us for a few minutes and leaves

Marius: apologized like five times even though I was the one who messed up the order. Tried to pay with Euros (in Canada)??

Bossuet: came in slightly drunk at 2 am on a snowy day so the shop floor was wet, fell down literally more than ten times even after I mopped

Grantaire: stared at the menu of poutines for 10 minutes, gave up and asked me “which one’s the most dank”

lafayette: the musical

Ah yes my favorite youtubers

Vanooooose Gamin
H2O Detergent
I Are WeldCit
Munny Ludd
DarthVader De Noodle
Loo Call-ee-bray
Hte Gamin Terisor
Moo Snookel
Basicallu u do wark
Slint Dradd
Croutonz

Christmas in Russia w/Friends!
  • Yuuri: Viktor, have you seen my lip balm? The cold here in Russia is terrible for --
  • Viktor: If you wanted a kiss, you could just ask y'know.
  • Yuuri: W-what-- No- That's no--
  • Yurio: You guys are disgusting, get a room or get out.
  • Pichit, Leo & Guang Hong: *taking photos and videos*
  • Yurio: DON'T ENCOURAGE THEM!