amphetemines

Szóval itt állok, harmincnyolc évesen

a nyolcéves házassági évfordulónk napján, és elég boldog vagyok, nemcsak ma, hanem általában, és tényleg úgy érzem, hogy azok az évek, amikre érdemes lesz majd visszaemlékezni, azok pont most történnek.

Itt állok, harmincnyolc évesen, életerős, boldog férfi, és tulajdonképpen azt érzem, hogy mindent el tudnék viselni az élettől. Egyetlen dolog tudna csak szilánkokra törni és atomokra passzírozni: ha elveszíteném a feleségemet.

Nekem a feleségem tényleg a másik felem, éshát az ember nem tudja elképzelni, hogy milyen az, ha, hogy és amennyiben egyszer csak a másik fele nincs vagy nem lesz, és én sem, és nem is akarom, de azért szeretném, ha mittudomén harminc-negyven év múlva eszembe jutna (ha még felülről szagolom egyáltalán az ibolyát ofc), hogy harmincnyolc évesen én mennyire boldog voltam.

És ugye, ugye velem lesz akkor is a feleségem majd? Én nagyon szeretném, ha velem lenne, és ugyanúgy megkérne, hogy csak egy kicsit feküdjek le mellé este tízkor, csak öt percre, ameddig legalább félig elalszik, és fogjam a kezét… pont úgy, mint ma este, majdnem tizennyolc évnyi ismeretség után.

Tulajdonképpen azt érzem, hogy nyolc, tizennyolc, negyvennyolc, kurvára töknyolc, ameddig a feleségem velem van, addig minden teljesen, de tökkibaszottul mindegy, mert addig bármit meg tudok oldani, bármit el tudunk érni együtt, nincs lehetetlen, ha az embernek van egy másik fele, akire pont úgy számíthat, mint önmagára.

We are unbreakable now – és ez az érzés most nagyon fontos.

(hajtás után egy idevágó Amplifier-dal.)

Keep reading

Adderall and All 

4k | Teen And Up Audiences

for thegirlnamedcove

From the prompt: Derek can smell amphetemines on Stiles thanks to his Adderall, but because no one ever thought to sit him down and say “Hey so Stiles has pretty severe ADHD” he just thinks Stiles does drugs. Cue a super judgemental misunderstanding.

For Sterek Exchange 2017

Don’t forget to leave kudos and comments if you enjoyed the fic!