!baj

Aki ismer, az rád néz és tudja. Tudja, ha fáj, hogy szétszakadtál legbelül, tudja minden szó nélkül, ha nem, és azt is, hogy mikor rejted több kilónyi festék mögé az arcodat. Hogy mikor takargatsz valamit, vagy épp rejted el magad úgy, hogy még véletlenül se jöjjön rá senki sem arra, hogy baj van. Méghozzá nagy. De azt nem kell mindenkinek tudnia. Miért is kellene. Úgysem tudnának mit kezdeni vele, hiszen neked kell megoldanod, talpra állnod, meg minden. Nekik úgyis csak egy hiszti lesz a sok közül. Miért is lenne más. Közben meg nem az. Köze nincs a hisztihez. De ezt csak az ismerheti, aki benned van. Akit beengedtél, és nem az előszobában váratsz. Belőlük meg kevés van.
Komment az újabb magyar Oscar-díj kapcsán: “Mikor ad már a Zsidesz végre pénzt egy Trianonról szóló filmre, az sem baj, ha musical.”

Trianon musical!

COLD OPEN:
1920 június 4, Budai Vár, kora este. Cseng a telefon az Elnöki Palotában, megjött a hír Párizsból. Aláírták.
Horthy Miklós (Anger Zsolt) kint áll a balkonon, nézi a lemenő napfényben tündöklő Budapestet. A titkár odasiet hozzá, a fülébe súgja a hírt.
Horthy némán áll, csak egy könnycsepp gördül végig az arcán. Majd a kamerába fordul és elkezd énekelni.

Horhy Miklós - Anger Zsolt

Kun Béla - Hujber Ferenc  

Lukács György  - Bye Alex

Károlyi Mihály - Kern András

Simonyi-Semadam Sándor - Koltai Róbert

Garbai Sándor - Mucsi Zoltán

Teleki Pál - Rudolf Péter

párbeszéd, ami után egyből lehúzok fél pohár bort
  • Bíró vezetéknevű haver: Te, figyelj már... Most jöttem rá, hogy a neveink nem igazán illenek össze.
  • Rab vezetéknevű haver: Ööö... Zoli és Attila? Nem értem hol itt a baj.
  • Bíró vezetéknevű haver: A vezetékneveink!
  • Rab vezetéknevű haver: Ó! Szóval elítélsz a nevem miatt?

Megkérdezte ma ismerősöm, hogy: “- Mi a baj? Nagyon rosszul nézel ki.”
Annyit mondtam, hogy fáradt vagyok.
És el is hitte. Mindenki, aki ott állt elhitte…