Kellene, hogy legyen.
Miattad vagyok a legszomorúbb mégis te tudsz a legboldogabbá tenni
Szerelmemnek
Tegnap vele aludtam el.Miután adtunk egymásnak jóéjtcsókot,ráhajtottam a mellkasára a fejem és azt éreztem,hogy ez most valami más volt,megszűnt minden rossz körülöttem.Aztán átgondoltam mindent,miközben Ő már békésen szuszogott.Néztem a sötétben a halvány arcának körvonalát.
Voltak rossz napjaink mostanában.Azt hittem,hogy elfogom veszíteni,mert ellöktem magamtól és csak későn vettem észre,hogy mit tettem.Rengeteget sírtam,előjött az alvászavarom,közben mi próbáltuk tettetni,hogy minden rendben közöttünk.
Nem.Nem volt rendben,volt valami baj.
Amikor elmondta,hogy szeretné visszakapni a “régi” szerelmét,annyira arconcsapott a csúf igazság,hogy nem tudtam megszólalni.Először haragudtam rá,hisz hogy mondhatott ilyet?Aztán rájöttem,hogy igaza van.Rengeteg dolgot tűrt el mostanában.A hisztimet az alvászavar miatt,minden idióta beszólásomat,ha nem tetszett valami,a depresszió miatt a legmélyebb szomorúságomat és néha a sértődéseimet is.Mégis,minden nap ugyan olyan szenvedéllyel csókolt és ölelt meg,mint a legelején.
Megpusziltam az arcát és odasúgtam neki,hogy köszönöm szerelmem.Szorosan magamhoz húztam és másnap reggel én köszöntöttem őt olyan csókkal és öleléssel,mint a kapcsolatunk legelején.
Ha össze vagytok veszve és tudod,hogy van valami baj,kérlek gondold át,hogy nem-e te tettél valamit,amivel megbántottad.Hidd el,egy együtt eltöltött este csodákra képes,ha elhatározod,hogy most minden szereteted oda adod neki.
Neked pedig egyszerűen köszönöm,hogy kitartasz mellettem.Szeretlek!
“Anya, segíts!“
Pinky Promise
Nem érdekel min megyünk majd keresztül, csak szorosan fogd a kezemet és soha de soha ne engedd el
Ha valaki a mindened lesz,ne veszítsd el soha,mert semmid sem marad.
A hangodra szeretnèk felkelni reggel és elaludni este.
“És abban is biztos vagyok, hirtelen teljes bizonyossággal érzem, hogy minden pont úgy van, ahogy lennie kell, hogy nem kell annyira félnem a búcsúzástól, hiszen a búcsúnak nem kell örökre szólnia.”
— A fiúknak, akiket valaha szerettem
A pillanat, amikor vele vagy, hozzá bújsz, és mondod neki, hogy szeretlek, de nem tudod elmondani, hogy mennyire, mert nincsen rá kifejezés, hogy mennyire szereted őt…
“Maybe we feel empty because we leave pieces of ourselves in everything we used to love.”
— R. M. drake
“Sokszor pszichológust játszok, és megoldom mások problémáit. De a sajátjaimat képtelen vagyok. Nem vicces ez?”
— (via rozsaszinpolosbuzi)
Ez tipic én


