Másra

Pont megláttam. Belépett és rám pillantott. Köddé váltam. Ezt a percet nagyon féltem, nem vigyáztam. Kisétált és itt hagyott. Én sirva vártam, hátha egyszer visszatérve, más világban, nem én lennék pont az akit… Mindig itt hagysz És én mindig várom, Hogy újra látlak Inkább megvakulnék Hogyha lenne másnap Úgyis másra várunk Mindig másra várunk

2016.11.

Mazochizmus

Csak a mazochista hajlam Suttog nekem halkan Nyelem a nikotint Ki vár rám odakint Vár az édes fájdalom Reszketés és szánalom Taposok magamon Számolom a lépteket Ahogy nő bánatom Kár hogy kevés a hely Bár csak kevés kell Dekelldekelldekell És hogy a Gondolatok Csak úgy támadnak Marnak és harapnak Tépem a lelkem Lassan apró fecnikre Lélekfoszlányok dobogják a fülembe Miért tetted, miért tetted, miért tetted? A válaszra már nincs idő Kibírni már nincs erő Futni kell, menni el, messzire S ha érdekel Még sohasem fájt ennyire. 2017.01.26.-02.03.

Mesélj

Kihánytam minden ürességet Hogy a kellemetlenség ne fájjon De megőrülni többféleképp lehet Ne hidd hogy túl jutsz minden árkon Engedd el a kezem ha éget Nem akarom hogy sokat ártson Mesélj ha találsz még egy képet Minden szemnek Engedd, hogy lásson A jövőben, egy új Nappal Elfeledem a terveket Majd ha szemben állok magammal Keresek új érveket Tedd csak fel a kérdéseidet Addig úgysem nyughatsz Ne tördeld a kezeidet Ezen már könnyen túl juthatsz Te is tudod mit kell tenned Döntést hozol és nem nézel hátra Vedd fel ami téged hirdet Akkor sem mehetünk kárba

*Random gondolatok egymás mögé rakása rímekben*

Kiszedik a lélekből az utolsó darabot Könyörtelenül Feldíszítik mi megmaradt Rendületlenül Felsejlik egy emlék a máról Ahogy alma hullik a fáról Vagy csillag, vagy tűlevél Mondá a fecske - Én csinálnék Telet, havat, nyár helyett Ha veszel nekem szeretetet Szeretetet Mert ha csak télen lehet Hát hó legyen, ne csak hegyen Völgyön, dombon, mezőn, erdőn Fekvőn, merőn, erőn lelőn Emeld rám tekinteted te madár Mert én majd ha szárnyad fáj Főzök neked tejet Mert tudom, nem szereted Spenótot, sóskát eleget Hát nem ez a szeretet? Kívánom a világnak Maradjon meg magának Ha csak lehet e teret Hagyja meg szabad nekem Figyeljen hangomra az Isten Kérem, kérem Mert fontos a hangsúly, a hangnem Őt szeretem ez nem elég? Lásd szinte mást se, mi kell még? A lelkem engedd el Látom rajtad, úgysem kell Egyszer fent, egyszer lent Világ fent, Isten lent Utolsó szál reményemig hiszem Úgyis megment Mint amikor sír a gyerek Mert elbújt minden szülőegyed És kacagva fut mikor észlel Hogy igazából egy anya sem vész el Utolsó szál reményem még rád hagyom Utolsó szál cigimet is elszívom Csak mert jól hangzik Csak mert jól esik Istenem bújj elő Sokat sírtam Nélküled Sírj velem most arra kérlek S ha sírtunk csinálj telet Sóskát, spenótot és tejet És figyelném hogy megeszed Ha szereted Ha szereted

Nem tudom

Hogy miért állok egyhelyben Miközben mozdul a térdem Hogy megbénít a teher És le akarok rogyni Sírásban néha kicsit elfogyni Maradni akarok és eltűnni Senki se várjon tőlem semmit De te csatázni hívsz Küzdelmet vársz tőlem Azt hiszed mit a szememben látsz félelem Támogatsz És azt mondod velem maradsz És tudod, hogy ennyi bőven elég Kétely elalszik, erő lobban Megyek a kihívásnak bátran De miért nem látlak ha hátra nézek? Miért csak én harcolok érted? 2016.11.08.

...

Tudom. Vagyis valahogy úgy érzem Nem lesz soha senki, soha senki Kit nem csak én, de ő is engem... Nem lesz ilyen úgy érzem. Számtalanszor elgondoltam Mi jó, s mi rossz bennem Jaj, de nehéz volt igaznak lennem Rosszabb napokon, mikor újabb sebet kapott szívem Merthogy gondoskodtak róla ők is, én is Hogy mindig vérezzen Tehát ilyen napokon úgy éreztem Mégis ki lenne képes tényleg pont engem... Lehet tényleg nem vagyok se szép, se jó, se kedves Pedig mindig igyekszem, mindig törekszem Megbántani, Istenem már rég senkit sem mertem De ha mégis, hát nem bánom esedeztem. Bárkit könnyen megkedvelek, s egyből szivembe zárom S, ha kitépi magát, igen sokáig bánom, De úgy tűnik, nem elég, még jobbnak kell lennem Még jobban kell igyekeznem... De megéri egyáltalán, halálba hajszolnom magam Csak, hogy pár ember barátságát elnyerjem? Vagy esetleg, hogy valaki végre... Bennem van a hiba, vagy másokban? Kérdezem szüntelen Istenem, de a válaszra már sokat vártam Elegem van! Fáradt vagyok és nem értem Mi baj velem? Mit kell tennem, Hogy valaki egy kicsit engem is... 2015.09.21.

Vesztes

Ki veszít, ha nyerni küldi az Isten? Ki fél a bizalom tengerében? Merre menjek a nyugalomért? Merre a dicsőségért? Ha jön a felismerés, hogy az elismerés Nem hull öledbe Megéri-e küzdeni, ha teremtőd elfeledne? 2016.09.02.

Családkép

Süllyedek Ébredek Álmodom Fuldoklom Köhögök Szipogok Sirok Megint sirok Mindig sirok Zokogok Könnyek nélkül Némán Rázkodom Nevetek Ettől csordul ki a könny Ez kellett Kellett ez nekem? Mit mondjak? Jól vagyok. Jól kell lennem. Nem kell segítség! Anyám így nevel Old meg magad Ettől fejlődsz Így leszel nagy és erős Így leszel olyan mint én Fáj a kezem Nem tudod Nem tudom Nem tudjuk Mit teszek. Mit teszek?? Vakarom, vágom, égetem bőrömet Nem eszek, nem alszom. Nem látok, nem hallok Így olyan vagyok mint te. Szeretsz? Na neee Én is téged Széles mosoly Ölelés Szép család Apám maga a titok Rá gondolok, szeretem Mit szeretek, nem tudom. De egyik szülőmet Mégiscsak illik Legyen hát apám Ő nem bánt Nincs jelen Ésnemésnemésnemésnem Nem szeretlek anya! De itt vagyok látod Félek, gyáva vagyok. Félek, csalódom apámban Félek, bánt Félek, bánt téged Ettől miért félek? Franc a vérbe Félek tőled. Kérdezed miért, nem tudom Mindenki fél tőled Nem győzhet más Zsarolsz Szeretsz ügye? Akarom hogy szeress! Bár ne lenne hozzád közöm! Állíts meg anya! Anya segíts! Anya nem bírom! Hol vagy anyu? Segíts kérlek! Anya! 2016.03.20

Ásítás

Ásítottam Hiba volt Kiment belőlem A lelkem És nem maradt Csak te Bennem Pedig mentél volna Inkább te A lelkem az még Lehet kéne...

Már nem félek

Csak ülök és Már semmi sem érdekel Kényszerítesz, hogy játszak Magamtól nem élhetek Azt akarod, hogy Tagadjam le magam Mert nem tetszek most, Hogy végre rátaláltam Éveken át hagytál Hozzám nem szóltál Én próbáltam valamit tenni Most meg te nem tudod elfogadni Jól látod megteszem Kizárlak, ellöklek Megtanultam nélküled élni Ne kezdj most ragaszkodni Nem akarom már, Hogy életem része légy Magányra vágyom Kell az egyedüllét Hagyj hát élni Most már csak erre kérlek Már nincs rád szükségem Már nem félek. 2014.12.

Rossz

Rossz korban vagyok És nagyon rossz helyen Rossz vagy hozzám És én rossz vagyok veled Rosszul érzem magam Rosszul nézel rám Temetni próbálom a rosszat Te rosszallod Rossz, hogy így vagyunk Mindenki ezt mondja Vagy azt hiszik jó veled Rosszul hiszik Rosszul vagyok az egésztől Rossz ez neked is nekem is De rosszul vagyunk a változás gondolatától is Van ami nem változik Van ami nem változik sosem Mi sem változunk Hova változnánk Egyformák vagyunk Elátkozlak és nem teszem Meg van kötve kezem Nélküled elveszem Te veszed el az eszem Te tehetsz róla Te vagy a rossz Egyformák vagyunk Rosszak vagyunk Ne hagyd hogy elvesszek! 2016.04.

Bolyongás

Csak bolyongok mint egy lélek Kiben elveszett a lényeg És éhes, de nem tudja mire Kiben él-hal a remény A szemétdomb tetején És fél, de nem tudja minek Folyton csak képzeleg Fejében szédeleg De teste egyhelyben áll Keresi Kutatja Hívja Halogatja Reméli Féli Szeretné Kéri A választ, de csak azt. 2016.08.31.

Szemed

Az a mérhetetlen fájdalom amit éreztem És tudtam, láttam, hogy te is érzed Hisz összekötött minket az élet A szemedbe néztem és tükröződni láttam Mindent amit miattad bántam Lehet te, kicsit remélem is, hogy te jobban szenvedtél Segíteni akartál, de te tettél ilyenné Nem hibáztatlak! Nem is tudnálak Ezt is csak azért írom mert hiányollak Tudod régóta tart már ez. Túl régóta S tapasztalat, hogy mi rég tart soká marad A baj igazából az, nem akarom, hogy elmúljon A remény hal meg utoljára, én annál is tovább bírom Látod míly nagy szavakat kényszerítesz ki belőlem? Ez is a te hibád, te felejthetetlen! Mondd miért tetted ezt velem? Én annyira, de annyira elhittem Én rontottam el, vagy soha nem is volt esélyem? Persze, hogy nem volt. Csak fiatalságom látta bele Az esélyt az esélytelenbe Istenem míly gyermeteg módon kapaszkodtam a képbe Mit én alkottam, de a valóságot nem tükrözte Nem tudlak még elengedni, s lehet így marad Tarthatsz bolondnak én csendben, örökké várlak! 2015.11.19.

Nem hiszem el

Azt mondod szeretsz nem hiszem el. Nem törődsz velem, téged nem érdekel Nem sokat kérek, hiába kérem Azt mondod szeretsz. Miért higgyem el? Ha ott vagyok panaszkodsz, szidsz engem, Szidsz másokat, szidod az életed, Szidod az Istent, szidod az embereket, Nincs amit te ne utálnál valamennyire. Higgyem hát, hogy szeretsz? Ugyan miért tennéd pont te? Az okod rá végül is meglenne S szív is dobog kebledben De elvakított saját szenvedésed Nem látsz már a világban szépet Pedig én nem akarok mást Csak látni az életem Úgy folyni ahogy elképzeltem Én csak boldog szeretnék lenni A terhet levenni Nem próbálni minden erőmmel téged szeretni Nem próbálni minden erőmmel boldog lenni Ott ahol te szenvedsz mindentől S legfőképp gyermekidtől. Miért kell úgy élnem Hogy azt hazudom elhiszem, Hogy szeretsz pont te Pont engem? 2015.10.

Már nem

Szeretem a koraesti, rózsaszín felhős, babakék eget. Szeretem a távoli, kékbe tűnő hegyeket. Szeretem a végeláthatatlan, zöld mezőket. Szeretem a mezőkön át apró erdőkbe futó őzeket, De téged már nem. Utálom a borús, esős, szürke napokat. Utálom az utakon, szerencsétlen állatokat. Utálom a ,volt' és a ,múlt' szavakat. Utálom, ha nyugodt lélekkel, mosolyogva hazudnak, De téged már nem. 2015.09.20.

Várva

És amíg várom őt Elszaladt az időm Megőszült a hajam Meggyűrődött bőröm Elnehezedtek tagjaim S bizony lassan-lassan Lecsukódni készülnek szemhéjaim Mert elfutott az idő Meglopott engem Magamra hagyott egész életemben Itt hagyott az idő Amíg vártam őt Őt, a soha el nem jövőt 2016.01.25.