Nemzetmentő hősből így vált lelki halottá..
"Nincs a teremtésben vesztes, csak én"
"Ha térben és időben nézzük, a létezésünk a lehető legjelentéktelenebb."
/John C. Parkin
„Akit tán tolvajjá a tolvaj világ tett, mert gonosz erkölccsel senki sem született.”
"Az én szivem sokat csatangolt, de most már okul és tanul. Aki halandó, csak halandót szerethet halhatatlanul."
/József Attila
Végre boldog vagyok.
hajó leszel karjaidban kikötő
ha jó leszel karjaidban kiköt ő.
Heinrich Heine: BÁNAT
Tudod mi a bánat?
Várni valakit ki nem jön el többé.
Eljönni onnan, hol boldog voltál,
S otthagyni szívedet örökké!
Szeretni valakit, ki nem szeret téged,
Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot,soha el nem érni,
Csalódott szívvel mindig csak remélni!
Megalázva írni egy könyörgő levelet,
Szívdobogva várni, s nem jön rá felelet.
Szavakat idézni, mik lelkedre hulltak,
Rózsákat őrizni, mik elfakultak.
Hideg búcsúzásnál egy csókot koldulni,
Mással látni meg őt és utána fordulni.
Kacagni hamis lemondással,
Hazamenni,sírni könnyes zokogással.
Otthon átkönnyezni hosszú éjszakákat,
S imádkozni,
Hogy sose tudja meg
Mi is az a bánat.
A szív gyorsan elárulja önmagát,
De mást lát a két szemem,
Messze túl a könnyeken,
Hogy még mindig te vagy a mindenem.
Ha az kérdezné tőlem most valaki,
Mondjam meg mit jelentesz nekem?
Tán büszkeségből azt felelném,
Semmit, csak múló szerelem.
Elmegyünk majd egymás mellett,
S a két szemed rám nevet.
Kacagva köszöntelek én is,
De hangom kissé megremeg.
Mosolygok az utcasarokig.
Aztán, hogy elfordulok,
Fáradt szememhez nyúlok,
S egy könnycseppet elmorzsolok.
A válás mindig nehéz,
De rosszul itélsz,
Nem bántam meg
Bárhogy is volt, nem bántam meg.
Szívemben mindig lesz egy hely emlékednek.
Elfelejtem azt, hogy rossz vége lett
És csak az maradsz,
Ki engem boldoggá tett.
Elmentél tőlem kedves,
S én hagytam, hogy menj csak el.
Hiába lett volna minden,
Ki menni akar, engedni kell.
Mosolygott hozzá az arcom,
De mögé, már senki sem néz.
Játszani a közönyös embert,
Most látom csak míly nehéz.
Ha azt kérdezné most tőlem valaki
Mondjam meg, mit jelentesz nekem?!
Egy pillanatra zavarba jönnék,
S nem tudnék szólni hirtelen!
S nagysokára mondanám halkan
Semmiség, csupán az életem.
S nem venné észre rajtam senki sem,
Hogy könnyes lett a szemem!
Egek, be zűrös a világ, Be bús az este, ami jön, Mintha ezredmagammal lennék S mintha mégis Nagyon-nagyon egyedül lennék.
Ady Endre
A köd, a csönd sosem ragyog.
Én már ködből, csöndből vagyok.
József Attila
"A világ összes kábítószere sem menthet meg minket önmagunktól."
/Marilyn Manson
"Arra vágyni, hogy más lehess, az elpazarlása annak, aki vagy."
/Kurt Cobain
"Ami fáj, az nevel."
/Benjamin Franklin
~Mint egy eltévedt búvár, lelkesen süllyedek…~
"Az élet örökké döntések elé állít a biztonság, valamint a kockázatvállalás között."
/Abraham Maslow/
"Egy adott távolságból az apró dolgok szánalmasan jelentéktelennek tűnnek"
/John C. Parkin/
Oxigénnel mérgezem magam, amíg meg nem halok.
"Mindig csak pillanatokra emlékszünk, sohasem napokra."
ez egy ilyen „emberi dolog”
/Erdős Virág/
"A világban egyedül a változás állandó. Ha megrekedsz a saját nézeteidben, korlátozod önmagad és a fejlődésedet is."
/Lewis Howes/





