Závada Péter - Bűnjel (3)
A szád azt mondta nem hat meg, de a szemeid üvöltötték, hogy összetörtél.
don't worry 'bout me
Tudod jobban tennéd ha a nagy kondizásokba egy kicsit a gerincedre is edzenél hogy ne legyél ilyen szánalmas kis féreg.
Hol voltál, amikor egyedül maradtam a sötétben?
Hol jártál, amikor minden percben magammal küzdöttem?
Hol voltál, amikor az üvöltésem törte meg az éjszakát?
Hol jártál, amikor senki se hitte, hogy túl közel a halál?
Mindig is tudtam, hogy kevés vagyok. Sajnálom nagyon
Sírtál már úgy, hogy be kellett fognod a szádat, mert különben fel ordítottál volna?
amikor megismertelek
olyan voltál, mint egy felhős délután
tudtam, hogy esni fog, de
nem számítottam
viharra
Olyanok voltunk, mint egy társasjáték darabjai. Mi voltunk a bábuk, és mindig egy mezőre álltunk. Majd Te egyszer csak hatost dobtál, és már nem tudtalak vissza kapni.
t.
Egyszer mindenki belefárad abba, hogy nem szánnak rá időt.
Igazából tudtam, hogy ez lesz. De valahogy mégse számítottam rá.
Mert mindig az bánt téged a legjobban aki előtte megígérte, hogy sohasem fog.
Legszívesebben elmondanék mindent arról az fekete óceánszerű szomorúságról amiben fuldoklom, de minden kimondott szavam pazarlás lenne, hisz’ úgysem értenéd meg.
idő
majd az idő eldönti
kinek a vesztesége is volt
igazán
Mondd,
Mi jó volt abban, hogy játszadoztál velem?
És majd egyszer ,amikor rádnézek nem érzek majd semmit. Nem fog felkavarni a szemed kéksége ,szőke hajad kuszasága. Nem leszel már ismerős. És majd akármit mondasz- mert tudom, hogy fogsz- az lesz a válaszom, hogy te vesztettél. Én pedig nyertem. Megszabadultam egy igézően kék szemű, és kusza szőke hajú csodától. Egyszer menni fog, hogy ne így gondoljak rád!
“Hát őszintén meg mondom, uraim és hölgyeim; összetörve álltam, s hullottak a könnyeim”
Hekiii - Büszke vagyok Rád
erzelmekkel-teli-halott
koszivuemberlanya-deactivated20
neha-eleg-lenne-csak-egy-oleles