A legerősebb kő is megtörik, ha olyasvalakitől kapja az ütést, akitől nem várná.
Ha kérnem kell a figyelmed, akkor bazd meg a figyelmed.
Éppen miért nem?
Kereshetjük a kifogásokat, és a szánalmasabbnál szánalmasabb érveket amivel minden nap megnyugtatjuk magunkat, hogy éppen most miért nem keres... Szőhetünk elméleteket, hogy most éppen ez lehet az oka, vagy éppen az.. De az ember ennél egyszerűbb. Ha valaki veled akar lenni, nem hagyja, hogy elmenj..
De hat nem szeret
Összetörtem. Haldoklom.
És az emberek úgy élnek körülöttem
mintha lenne még holnapom.
Mar nem lesz
mintha megöltek volna lelkileg
Nem vagyok napraforgó
Nem vagyok napraforgó,
Hogy az ég irányába nyúljak,
Hogy a sárga ezer árnyalatát szanaszét szórjam.
Arcom nem fordítom a nap felé.
Gyökerem fagyos földben, fejem szélben ázik.
Hóvirágnak születtem én.
Hogy súlyos tömeg alatt nőjek.
Nézd, ahogy bőrömön a dér is megpihen.
Ha elmegy a fagy, tovább élek.
De idegen a tavasz, idegen minden,
Ahogy a világ új alkonyra kél,
Mert a szép halálnál jobbat nem ismertem én.
– Alexander Levin
Kibaszottul megijeszt a tény, hogy két évvel ezelőtt mennyire elképesztően más volt az életem.
— its-infinite-love
A sötét szobában
Nézem a semmit
Miközben gondolkozok mindenen
0002
Ha ott állsz valaki koporsója mellett,
ki fontos volt neked,
nem csak őt temeted el,
hanem a régi önmagadat is.
“azt kívánom, bárcsak visszajönnél. de olyan helyen vagy, ahonnan nem lehet visszajönni.”
—
“Most magam elé képzelem mosolygó szemed, és nem tudom elhinni: elvesztettelek.”
—
Milyen érzés úgy veszíteni,
hogy bele sem kezdtél?
2
elmentél.
a levegő
oxigén helyett
kezd megtelni a hiányoddal
én pedig minden egyes lélegzetvétellel
fulladozom
A teste lehet meghalt,de tudd,Ő mindig veled él és tudod hol? Az összes mosolyodban,szép emlékeidben és minden szívverésedben ott lesz,bármi van.
Szépen lassan elfogadni, hogy nincs legközelebb
A temetők a nagy népsűrűség ellenére a legmagányosabb helyek a világon.
kaotikus-elme
A rosszakat miért nem éri olyan veszteség,hogy elgondolkozzanak a tetteiken és feleméssze őket a bűntudat?