“Mit tehetek, ha a nyelv, amit beszélsz a testemet becézi szüntelen? (…) Mit tehetek, ha az eszem azt súgja-búgja, nélküled semmi se lehetek. Használj, ha úgy alakult, hogy elloptad tőlem a lelkemet. Hideg levegőt fúj be az ablak alatt a téli szél. Libabőr vonatozik gerincem sínein a nyakamig, ahol ajkadba ütközve véget ér.”
— Ohnody - Hideg









