egyhalottsziv reblogged
Nem tudlak elengedni, ezért kell megölnöm, azt az énemet aki szeret.
egyhalottsziv reblogged
Nem akarok sírni nem akarok érezni csak azt akarom hogy tompuljanak az érzékeim amíg már nem gondolkozok és nyugodtan eltudok menni aludni
egyhalottsziv reblogged
Ha túléled a saját gondolataidat, bármit túlélhetsz.
Én csak el szeretnék tűnni innen. Meghalni. Nem érezni többé fájdalmat.
Nem akarom többé azt érezni hogy egy rakás szar vagyok tele hibákkal, aki mindent elbasz.
Nem akarok többé szorongásban és stresszben élni.
Szeretném ha valaki tényleg szeretne, és észre venné hogy nem vagyok jól.
Szeretném ha valaki foglalkozna velem úgy igazán.
Nem szeretném ezt az óriási fájdalmat érezni ami nap mint nap gyötör, amitől torkom szakadtából tudnék üvölteni, amitől legszívesebben megölném magam-de nem vagyok rá elég bátor-, amitől úgy érzem hogy egy senki vagyok.
Szeretném, ha valaki oda jönne hozzám és megkérdezné tiszta szívből “Hogy vagy?”. Aki nem arra várva kérdezné meg, hogy azt mondjam “Jól vagyok, köszönöm! És te?”, hanem érdekelné hogy legbelül mit érzek, milyen harcokat vívok meg magamban nap mint nap, milyen mérhetetlen fájdalmat érzek és ürességet. És tényleg érdekelné…mert már ez is rohadt nagy segítség lenne.
Kezdek összezuhanni. Kezdek gyengülni.
Segítségre van szükségem.
egyhalottsziv reblogged
Egész kicsi korom óta küzdök a saját démonaimmal... Egyedül... Minden egyes nap
egyhalottsziv reblogged
Azt hiszem a legrosszabb az, mikor fáradtnak érzed magad, de elaludni mégsem vagy képes. Annyi szorongás, félelem, düh, és stressz van benned..... Aztán végül nagy nehezen mégis elalszol, de csak mert a szervezeted már egyszerűen nem bírja tovább alvás nélkül.... Másnap pedig kezdődik egy új nap. Egy ugyanolyan nap.... Ugyanazzal a szenvedéssel, és ugyanazzal a megoldatlan problémákkal....
egyhalottsziv reblogged
Sose kértél bocsánatot azért, ahogy viselkedtél, csak hibáztattál azért ahogy reagáltam.
egyhalottsziv reblogged
Sose feledd el azokat az embereket, akik távolságot adtak neked, mikor szeretetre volt szükséged.
egyhalottsziv reblogged
Csak csendben ültem, és hallgattam, mert tudtam; bármit is mondanék, azt te úgysem értenéd meg.
egyhalottsziv reblogged
Senki nem volt aki segít, Egyedül csináltam végig, Egyedül fogok ünnepelni.
egyhalottsziv reblogged
Aki a rossz napokon nem fogja a kezedet az a jó napjaidat sem érdemli meg.
egyhalottsziv reblogged
Amikor a békét választod, az néha búcsúval jár.
egyhalottsziv reblogged
tartozom magamnak egy bocsánatkéréssel, mert hagytam, hogy olyan dolgok történjenek velem, amiket nem érdemeltem meg
egyhalottsziv reblogged
1 éve azt gondoltam, jövőre ilyenkor végre lehet boldog leszek. Ez az egész milyen irónikus, mert szomorúbb és elkeseredetebb vagyok mint valaha.
egyhalottsziv reblogged
Naív voltam, hogy elhittem azt, hogy most máshogy lesz.
egyhalottsziv reblogged
Hol voltál, amikor egyedül maradtam a sötétben?
Hol jártál, amikor minden percben magammal küzdöttem?
Hol voltál, amikor az üvöltésem törte meg az éjszakát?
Hol jártál, amikor senki se hitte, hogy túl közel a halál?
....
Hol voltál, amikor nem érdekelt, hogy ki lesz majd, aki bánt?
Hol jártál, amikor úgy fáztam, hogy nem éreztem mást?
Hol voltál, amikor a könyörgésem senkit se érdekelt?
Hol jártál, amikor éveknek hittem a múló perceket?
Hol voltál, amikor szeretet kellett volna, de te elvetted?
AWS - Hol voltál?
Szükségem van valakire
Unom, hogy már mindenért én vagyok a szar 🥺
egyhalottsziv reblogged
Néha csak beszakítanám a kezemmel a mellkasomat, hogy kitépjem onnan azt a rengeteg szomorúságot.
Biztos érdekesebb a kurva telefonod, mint hogy a barátnőddel foglalkozz