Nem tudom, hogy ezt valaki fogja-e olvasni vagy nem... De akkor is kiírom magamból.
Mostanában olyan zavarodottnak érzem magam, nem tudok aludni (pedig fáradt vagyok), folyamatosan kattog az agyam, visszajött az a "kellemes" stresszes köhögésem, ami már kb a születésem óta kísért engem. Ötletem sincs miért. Talán az újabb karantén miatt, talán, mert nem láthatom a szerelmem, talán anyámék faszságai miatt, talán úgy unblock az elbaszott világ miatt...
Viszont egyetlen egy jó hírem van ebben a zűrös időben: több mint 1 hónapja nem volt rohamom! Ja, hogy nem tudjátok? Étkezési zavarokkal küzdök 2 éve. Mégpedig anorexia és binge eating (az utóbbi magyarul "falászavar", de olyan hülyén hangzik, szóval ezt csak így zárójelben jegyeztem meg, hogy tudjátok lol). Huh... Ezt most érdekes volt leírni, mivel ennyire nyíltan még nem "beszéltem" ezekről. Csak a szüleim és a barátom tudja. Viszont a szüleim, vagyis inkább anyám nem igazán vette komolyan, mikor elsírtam neki konkrétan tövirül-hegyire, mégis mi bajom van. Legalábbis abban a pillanatban elgondolkodott, de utána változatlan maradt a helyzet. Ugyanúgy vette a trash kajákat, szólongatott, hogy egyek, ne egyek, egyszerűen borzasztó volt... Mostanában békén hagy. Néha... Pedig már majdnem kórházban kötöttem ki meg ilyenek, így van, egyből oda akart volna vinni (innen is köszi a támogatást anya👍🏻JA NEM). De sebaj, mert ugye amit már elértem, azt mind magamnak és a barátomnak köszönhetem (ha ezt olvasod, nagyon hálás vagyok🤍), hogy már 1 hónapon túl vagyok, a betegségem ezen részén. A másik része (az anorexia) viszont még mindig fogva tart, a fejemben azok a gondolatok, hangok és miegymás. Egy ketrec, ahol zárva tartanak a kalóriákkal együtt. Lassan már az összes ételét ismerem. Remek.
De ez az 1 hónap se azt jelenti, hogy azon részén teljesen túl vagyok... Neeem... Nagyon sokszor érzem azt, hogy egyáltalán nincs motivációm, én most halálra akarom magam zabálni, elég volt... Viszont mellette mindig, folyamatosan ott van a másik opció a fejemben, hogy "ha ezt most megteszed, akkor újra utálni fogod magad és a gyomrod is tönkremegy teljesen". Igen, a gyomrommal is vannak problémák. Nagyon sok a savam és nem ihatok szénsavas dolgokat, főleg nem kólát és társait. Ételekkel is vigyáznom kell, zsírosat se ehetek nagyon például. Szóval ja, life sucks.
Egyszerűen csak szeretnék anélkül, enni, hogy gondolkodjak rajta, hogy érdekeljen mi mennyi kalória vagy mennyit ehetek, mennyit fogok hízni még és hogy ezután utalni fogom-e magam vagy ANNYIRA nem...?!
Plusz a cigi is az életem része lett 1 éve már: "hátha elveszi az étvágyam ezaazz" (🤦🏻), igaz azóta se szoktam rá, tehát wtf, de na... Barátommal rendesen jól esik. Vele más érzés. Csak vele...
Ezen kívül, hogy még annyira se érezzem magam "szabadnak" néhanapján elfog egy enyhe depresszió, mostanában népszerűek a full random álomba sírások is, emellett stresszeljek a sulin is. Utolsó év... Na igen, ahogy anyám mondja "fel kell kötni a gatyát", jelenleg azt se tudom hol van olyan OKJ-s képzés, ami kell nekem. Annyira imádom, hogy azon a felvi.hu-n se lehet eligazodni normálisan... Legalábbis nekem az az oldal 0. Na mindegy, annyit pofázok végén egy regényt írok.
Igazából csak szerettem volna kiírni ezt a sok szarságot a fejemből, amik itt kavarognak. Aztán meglátjuk, hogy sikerült-e.
Köszönöm, ha elolvastad!
~stay safe~
