“Manchmal sitzt man da und fängt an zu weinen, weil einem einfach alles zu viel geworden ist.”
— one-like-nobody

“Manchmal sitzt man da und fängt an zu weinen, weil einem einfach alles zu viel geworden ist.”
— one-like-nobody
لا تثق بأحد.
Don’t trust anyone.
“Je weniger wir wissen, desto ruhiger schlafen wir nachts.”
— Russisches Sprichwort
“Ich war dumm, naiv und blind. Die Tränen fließen, aber mir geht’s gut.”
— ☀
- Massiv
Ich fand keine Wörter um diese Schmerzen in meiner Seele zu beschreiben. Niemand hat den Schmerz in meinen Augen widerspiegeln gesehen und niemand hat danach gefragt. Nicht mal du.
“Unsere Liebe war nie einfach. Aber die einzige Sache, bei der ich mir in meinem Leben wirklich sicher war, ist, dass unsere Liebe echt war. Ehrlich, aufrichtig und stark. Und wenn ich eins in meinem Leben gelernt habe, dann dass es manchmal egal ist, wie stark die Liebe ist, denn unkaputtbar ist sie nicht und alles ertragen kann sie auch nicht. Und wenn ich eins über die Zukunft sagen kann, dann dass du immer in meinem Herzen bleiben wirst und dass du einem Teil von mir den Rest meines Lebens fehlen wirst.”
—
Elegem van! De úgy tényleg, igazából, olyan istenesen! Ott ülünk hét órán keresztül egy osztályteremben, fáradtan, lassan elalszunk, mert ugye levegőt „nem lehet” beengedni, és nem azért, mert nincs ablak, hanem mert a három radiátorból egy HA megy, és azt hiszik, az elég lesz 25 embernek, viszont ha kinyitjuk az ablakot, megfagyunk, és ugyanott tartunk… Ennek ellenére ne aludjak el, hanem figyeljek 45 percen keresztül a tanárra, írjak oldalakat a füzetembe, olvassam el a verseket, elemezzem, gyűjtsem ki a lényeget, és ha netalántán köhögni merek kettőnél többet, már rám kell szólni, hogy maradjak csenden. Legyek ott lélekben is, ne csak testben, és még vegyek részt AKTÍVAN az órán. Akkor is ha ott ülök HETEDIK órába matekon, és produkáljak kettesnél jobb dolgozatot. Hetedik órába. Matekon. Mert ugye a testnevelés lehet az első óra, az úgyis ”””””””RETTENTŐ FONTOS””””””” HETI ÖT ÓRÁBA!!!!!!!!!!!!!!! Reggel fél 6-kor felkelek (((jobb esetbe 6-kor, ha kocsival megyek, nem busszal, olyankor áldom az eget))), délután ugye nem tudtam aludni, hiszen minden tanár azt mondja nekem, hogy ELÉG CSAK EGY ÓRÁT TANULNI. MINDEN TANTÁRGYRA. Csak azt elfelejtik, hogy van hét, HÉT óránk. (((ha nem több))). Ha valamire esetleg nem kell tanulni (tesi, informatika talán!!) akkor az ÖT ÓRA, leszűkítem négyre, mert vagy fáradt vagyok, vagy lusta, vagy könnyű az anyag. DÉLUTÁN NÉGYKOR hazaérek, bocsánat haza esek (legkorábban), mert az a k#&$a busz megint majdnem ott hagyott, és normális esetben ilyenkor az ember szépen leteszi a táskáját, hazaér lélekben is, iszik egy kávét, EBÉDEL DÉLUTÁN NÉGYKOR, beszélget két mondatot az Édesanyjával, felhívja tíz percre a párját, és nekiáll tanulni. Ez mind szép és jó, DE (!!!) ha minden órára tanulnék egy órát (idegen nyelv, töri, matek, irodalom, nyelvtan), mert ugye LE AKAROK ÉRETTSÉGIZNI, akkor talán végzek olyan 9-10-fél 11 fele. 10 fele kezdjek el hajat mosni, fürödni, beszélni a barátommal/haverokkal/Édesapámmal, vagy éppen Anyukámmal, megnézni egy részt a sorozatomból, vagy elolvasni pár oldalt a könyvemből?!?!??!? IGEN!??!?! Rendben. ESTE 11KOR LEGYEN KÖZÖSSÉGI ÉLETEM!??!!? RENDBEN. Én nagyon szívesen élem az életem este 9-10 után.. Ja, mégsem, mert akkor nem tudok felkelni reggel, lekésem a buszt/nem érek be időbe. Elkések, és ha az a késés csak öt perc, akkor is negyed órának írják be, mert a tanárok úgy gondolják, és te csak egy szaros kis diák vagy, nem lehet neked igazad. Ha órákat tanulok a dolgozatra és teleírom HELYES VÁLASZOKKAL a lapot, nekem akkor is csak hármas lesz, írhatom ugyan azt mint a tanár kedvence osztálytársam, akinek a két mondatra is megadnák az ötöst… Jönnek nekünk a tanárok azzal a szöveggel, hogy nem kivételeznek, mindenkinek igazságosan adnak jegyet. Ezt olyankor is mondhatnák, mikor egyik osztálytársam négyest kap, egy másik pedig csak hármast UGYANANNYI PONTRA. Nem, ez nyilván nem kivételezés. Mikor JÓ dolgozatokat írok, és épphogy átengednek kettessel. Mikor TANULOK, és jogtalanul írják be az egyest, mert „ez a dolgozat vagy ötös vagy egyes”. Ilyenkor érzi azt a diákok 90%-a, hogy hagyja a francba ezt az egészet, és most megy kiiratkozni. Mert nyilván én választottam, nyilván és akarok tanulni, azért ülök ott. Viszont mikor egész nap csak a kivételezést hallgatom, meg az ötös dolgozatomra az egyik tanár azt mondja, hogy „túl vagyok értékelve”, miközben otthon tanulok, mint a k###aélet, akkor egy kicsit ((NAGYON)) elmegy a kedvem az egész iskolába járástól. Mikor még ugye menjünk be szombaton is iskolába, MERT LE KELL DOLGOZNI, LE KELL, MIÉRT NE KELLENE. MAJD HA DOLGOZOK, AKKOR LEDOLGOZOM. ADDIG NEM. Addig nem vagyok hajlandó, ott ülni reggel nyolctól délután majdnem háromig, mert A TESIÓRA MEG AZ INFÓ FONTOS (nyilván valakinek tényleg az), VISZONT NYELVI CSOPORTOT NEM INDÍTANAK (ÉRETTSÉGIZŐ OSZTÁLYNAK!!!!!) MERT KEVESEN LENNÉNEK A CSOPORTBA. Igazságos. Tényleg az. A tanár ordibálhat velünk, hogy ezt meg az mi a f#szért nem csináltuk meg, és tehet rettentő kedves megjegyzéseket anyukánkra, de ha mi EGYSZER nem úgy szólunk vissza, ahogy neki tetszik, mert ESETLEG ROSSZ NAPUNK VAN, MERT A TANÁROKNAK FEL SEM TŰNIK, HOGY NEM CSAK A TÖRI KETTES LEHET A BAJUNK, ÉS OTTHON IS VANNAK PROBLÉMÁINK, akkor már azért a rossz szóért szaktanári meg osztályfőnöki, SŐT MÉG RÁ IS TESZNEK A KEDVÜNKRE EGY JÓ ORDIBÁLÁSSAL, meg megalázással az osztály előtt. Én elhiszem, hogy elegük van a buta gyerekekből, de ha én nem vagyok vele buta, és megadom a tiszteletet, nem ordítok, nem nyomkodom a telefonom órán, akkor TALÁN ELVÁRHATOM, hogy a tanárok se beszéljenek úgy velem, mint ahogy én a kutyámmal nem beszélnék. Szóval köszönöm, köszönöm Iskola, Tanárok, Intézmény vezetők, Közoktatás, Oktatási rendszer! Köszönöm, hogy a maradék kedvem IS elveszitek a tanulástól, köszönöm, hogy elk#rjátok a kedvem, neadjisten’ ha mosolyogni merek REGGEL NYOLCKOR. Tényleg. Köszönöm. Majd máskor megpróbálok a négyesnél és az ötösnél JOBBAN teljesíteni, talán akkor majd ELÉG LESZ a teljesítményem. Mellesleg meg az ÉN érettségim lesz, ha jól tudom, és ha nekem a hármas-négyes is megfelel, akkor úgy fogom megtanulni, ez NEM jogosít fel egy idegen embert arra ((mert a tanárok igenis idegenek)), hogy ordítson velem még másik 24 ember előtt. Szóval kösz iskola, imádlak -gősizsófi-
“Megbántott, és én igaz szerelemnek éreztem. Megtanította, hogy sosem elég, ha szeretem”
—
“néha már fájdalmat sem érzek. teljesen üres vagyok”
—
💯
P.
Anyu, jó reggelt, hogy aludtál, miért vagy ilyen morcos? lányod vagyok, megismersz még, tudod az a copfos Anyu, rossz lábbal keltél és csak nyűgös vagy, nemde? meglátod majd, nap végére vége lesz már ennek Anyu, tudom, hogy sok a dolgod, de segítek, ha tudok Nemár anyu, jót akarok, miért vagy ilyen undok? Anyu, miért nézel így rám, megbántottalak? Anyu, véletlen volt, de ugye már nincs harag? Anyu, akkor majd holnap beszélünk sokat Anyu, aludj, holnap új nap, szeretlek és szép álmokat. Anyu, jó reggelt, ugye jól vagy már? Anyu, hol vagy és ha elmentél, miért nem szóltál? Anyu, hívlak, vedd fel kérlek, nem én voltam a hibás Anyu, gyere haza, komolyan ne kérdezd hogy ki más Anyu, ne ordíts már, semmi rosszat nem tettem Anyu, én jó gyermek vagyok, bizonygatnom ne kelljen Anyu, ne rombold le ezt a keskeny hidat közöttünk Anyu, mondtad, mikor megszülettem, békét kötöttünk. Anyu hagyd már abba, tudod hogy én ilyet soha nem tennék, rekedt hangodtól reped szívem, pereg le a festék. Mi van anyu, ne ordibálj, inkább mondd meg honnan veszed? Kérlek anyu, hidd el végre, hogy jót akarok neked. Anyu, mondd meg, mi a hibám, csak azt hogy kicsik-nagyok De anyu, mondd, én tényleg ennyire rossz ember vagyok? Anyu, sosem mondtad, mit és hogyan csináljak mikor megszülettem nem adtál útmutatót, hogy legyek jó a világnak Anyu mondd el, miért kék az ég Anyu, mondd, miért mennek el ősszel a fecskék? Anyu, ha kibékülünk és szép lesz minden, elmegyünk majd nyaralni? más városban, más emberek közt napsütésben sétálni? Anyu, miért rázod a fejed, talán megint rosszat mondtam? a fene azt a gyerekkort, akkor még kicsi voltam Majd mindent bepótolunk amit csak be lehet futsz utánam a játszón, olyan leszel mint egy gyerek Társasozunk, lepkét fogunk, játszunk majd jó sokat Anyu aludj, holnap új nap, szeretlek és szép álmokat. Szia anyu, jól aludtál, ne ordíts, az istenért miért kell bántani minden egyes kiejtett szavamért? Anyu, mikor megszülettem ezt nem mondtad nekem, hogy majd ha felnövök, nem lesz egy normális hetem Anyu, én ezt nem bírom így, elmehetek a parkba? nem csinálok semmit, csak leülök egy padra. Anyu, mondd, hallod szavam, figyelsz rám vagy érdekellek? mindegy, megyek, hívj ha jöjjek, öt perc alatt itthon termek. Anyu, miért nem hívsz, már fázok itt kint, megfagyok Anyu, képzeld, beszéltem egy idegennel, azt mondta hogy szép vagyok Anyu, képzeld, tegnap mikor.. persze, menj, ha hívnak Ne hallgass meg, csak gondoltam elmesélem ha mellettem vagy De anyu, miért szólsz rám, nem érdekel vagy zavarok? pedig én próbálok úgy tenni, mint a tesóim, a nagyok. Anyu kérlek, figyelj fel rám feltűnne ha elmennék? ha egy poros képről látnád lányod, bevillanna pár emlék? Anyu, régen azt mondtad, léteznek az angyalok azóta a nap óta, folyton ezen agyalok. Anyu..mindegy, nem számít már, ne kérdezd, hogy hogy vagyok, hogy merre megyek vagy hogy épp milyen jegyeket kapok. Anyu, én most apuhoz átmegyek, ha nem bánod nála keress, ha majd egyszer eszedbejut a lányod.
Mindenki azt mondja, hogy ne pazaroljam az időmet egy lányra mert elveszi a fiatalságomat. Nem veszi el, hanem Ő lesz a fiatalságom.
kerlek…