stuck in silence

@bring-the-drugs-baby-blog1

'Tudod van rosszabb a magánynál. Ha magad vagy, de magadnak sem maradtál'

Közösen zenét hallgatni, feküdni a paplan alatt és zörgős papírból csokit enni. Rohanni hazáig az esőben és közben azon nevetni, hogy beázott a cipőnk és a vizes zokninkkal fogunk csatázni otthon. Étteremben csókolózni, direkt mikor jön a pincér, és nem abba hagyni  egészen addig míg zavarba nem jön. Futni kifulladásig, míg nem fájul az oldalunk. Verset szavalni az ablakod alatt, ha megharagudtál rám. Énekelni neked a fürdőkádban, miközben szakállt formázok arcodon a habból. Meglepni a szülinapodon az összes haveroddal, a kedvenc kajáddal és a végén belenyomni a képedet a csokitortába. A küszöbödet harabdálni vonyítva, összegörnyedt magzatpózban, mikor már nem akarsz látni. Elmesélni neked az elmúlt éveket, miközben diát vetítek a falra. Szomorkodni, nevetni, enni, aludni, ölelni, élni, megfázni, szenvedni, unatkozni. Hajnalban sms-ezni és egész nap csak egymásra gondolni. Télen befűteni a kocsiban és hamburgert enni. Megfogni a kezed, felugrani a ping-pong asztalra, és beüvölteni a szélbe, hogy szeretlek. Megsózni a teádat és nagyot nevetni, milyen hülye fejet vágsz. Meséket nézni a tévében és gyerekkori emlékeket idézni. Ülni a tóparton egy üveg borral és a világ dolgariól elmélkedni a narancssárán ropogó tűz mellett. Nézni egymást hosszú perceken keresztül, hétha meglátjuk a másik szemében a lelkét. Kimondani azokat a szavakat, amiket nem lehet. Csukott szemmel rábökni a térképre és lemenni messzire. Felrúgni minden szabályt, polgárt pukkasztani, káromkodni, gúnyolódni és véleményt alkotni. Tervezni, nosztalgiáni, vágyni. Összebújni szorosan és dacolni a világgal. Szeretni azt a kis meleg pamacsot, amit közösen hoztunk létre. Ápolni, dédelgetni a kapcsolatunkat, mint rakoncátlan rossz gyereket. Megnézni a csecsemőket az utcán és rámosolyogni az édesanyjukra. Megőrülni, elveszni, hazatlalálni. Bemutatni téged mindenkinek és összeölelkezve grillezni a kertben a barátainkkal. Vonaton, moziban, liftben szeretkezni. Átállítani az órát, hogy még velem lehess. Szerelmes cetliket csempészni a pénztárcádba. Naponta százezerszer elmondani mennyire gyönyörű vagy. YouTube videókat küldözgetni egymásnak és bekönnyezni tőlük. Dobogó szívvel várni, mikor villan fel a kis piros boríték a Facebookon. Nézni a kezedet és megroppanni a boldogságtól. Simogatni a hátad, miközben alszol. Rádbízni minden fájó titkomat, a tenyeredbe tenni teljes önmagam. Az illatotba burkolózva élni és a szívdobogásodra álomba merülni.

Ez gyönyörű:)

R❤️🔐

Egyszer csak megtörténik, hogy megismered. 
A szokásait. Őt. 
Kívülről tudod, hogy hogyan állnak a szemöldök szálai, hogyan vannak az ajkain a csíkok, milyen a bőre. 
Fel tudod idézni magadban minden egyes négyzetmiliméterét. A szemét. A tekintetét.
Érzed az érintését akkoris, ha nincs veled. 
Tudod, hogy hogy áll a haja amikor megsimogatod a fejét, tudod, hogy hogyan kér puszit. 
Tudod, hogy az ágyban melyik oldalon szeret aludni, hogy milyen pózban, milyen gyorsan alszik el. 
Ismered a mosolyát, a ráncokat a szeménél amikor nevet. 
Tudod, hogy milyen ruhákban szeret járni, és hogy melyik tetszik neki rajtad. 
Elkezded észrevenni a hibáit. 
Hogy még mindig hagymával kéri a gyrost mikor veled van. 
Hogy lett egy hatalmas izzadtság folt a hátán. 
Hogy túl sokat beszél egy témáról, ami érdekli.
Hogy egymásnál alváskor simán elfelejt fogkefét hozni. 
És amikor minden apró hibáját megtaláltad, akkor beleszeretsz. Akkor tudod, hogy milyen. Azt akarod, hogy ne változzon meg soha. Megszereted benne a legrosszabbat is, és el sem tudnád képzelni nélküle. Aztán minden kis rosszaság eltűnik. 
Abba leszel szerelmes aki, és nem abba, akibe akarsz lenni.

i-remember-at-dawn (via i-remember-at-dawn)