Közhelyeken rágódás, meg a lélekápolás az én ebédem.
Laktatóbb, mint bármi más,
Mert nem törődsz már az éhséggel,
Nem vagy mohó, csak falod a szép szavakat.
Köretnek a hülyítés,
desszertnek az balfasz kerítés,
De nem a ház körül, hanem ő nekem,
Egy lepukkant olcsó étterem napi menüje,
Amit velem próbál megetetni.






