Jakarta

Lassan végzek itt a melómmal, aztán ígértem (leginkább magamnak), hogy írok némi postot az itteni autó-állományról. Máshonnan is az jött, hogy mennyire nincs fogalmunk az itt futó kocsikról. Meg fényképezek. Hát fényképezni nem nagyon sikerült, de.

A rengeteg Toyotán kívül, amiből azért van néhány nálunk ismeretlen típus, a többi japán gyár is mutogat meglepetéseket.

Kedvencem a Honda Freed. Tök praktikus kocsi. Tolóajtaja miatt kényelmesen lehet a szűk helyeken is ki/beszállni. (Ja, hogy egyesekben a nyitogatást motor csinálja, már hab a tortán.) Könnyű dolga van a sofőrnek, ha jön az utasért vagy viszi.

A nagyobb buszok közül a Toyota Alphard az, amit még hazavinnék. Érdekes módon hybridet alig-alig láttam. Pedig ebben a dugóban biztosan jól jönne. Persze az is igaz, hogy kb. 1 usd a benzinnek literje.

Amint már említettem BMW, Mercedes van aránylag sok, ugye a múltkor találkoztam két Volvóval is a régebbi szériából, újból már több is van.

Ma összeakadtam egy új Ford Fokusszal és egy új szériás VW Golffal.

De, mint más nagyvárosban is a legpraktikusabb közlekedési eszköz csak a motorkerékpár marad. Itteni idegesvezető szerint Jakartában 1 millió motorkerékpár van regisztrálva. Ehhez még tartozik, hogy az éjszakai városban-alvók száma kb. 6 millió. Nappal ehhez még hozzájön 4 millió melós, aki ingázik.

A tényleges gyorsforgalmi utakat kivéve az átlagos haladási sebesség olyan 10 km/óra lehet. Olyan 3 km-re van a szállás a melóhelytől, ez 15 perc taxival, ha jól haladunk. Volt már 12 is, meg 45 is.

Oversimplifying, the transition from control to self-control, and the externalization of control costs formerly met by organizations on to wage-earners and customers, may be regarded as the most significant features of the evolution of management in the last thirty years. Why vest control in a hierarchy of cadres, who are all the more costly in that they subordinate their own adhesion to a stable career, if wage-earners can be induced to control themselves? From this viewpoint, hierarchical cadres are simply unproductive workers. Thus it is that the new mechanisms, combined with a reduction in the number of levels of hierarchy, aim to increase the autonomy of people and teams, leading them to take responsibility for some of the supervisory tasks once assumed by higher grades or managerial departments. This development is especially striking in the case of factories, which were more marked than any other enterprise site by a Taylorist form of organisation involving a separation between design, control and execution. This is one of the most important principles undermined by Toyotism, which in the 1980s served as a fulcrum for rejecting Fordism and (in the words of Benjamin Coriat) rethinking production methods ‘from top to bottom’. Workers, henceforth called operatives, gradually found themselves charged with quality control and certain maintenance tasks.
—  L Boltanski & E Chiapello (2005) The New Spirit of Capitalism, Verso: London
Távol kelet

Elhatároztam, hogy majd írok az itteni autókról. Már a múltkor is annyi érdekes, használható (értsd, tényleg praktikus) kocsit láttam, hogy megér pár postot, képet. Eddig elég sokat dolgoztam, nem nagyon volt se kedvem, se időm fényképezgetni.

Jól van, Toyotáról nem sokat írok. 10-ből 6 (lehet több) Toyota. (értem miért  a legnagyobbak) Majd csak egy-két tényleg nagyon dögös és használható egyterűről.

Van itt Honda, Mazda, Nissan szép számmal.

Persze luxus kocsinak itt is futnak a Mercedesek, BMW-k, új Volvók.

De ma láttam két 960-as Volvót is. Egyikről van képem is, majd leszedem a telefonomról és postolom. Holnap délelőtt ráérek, lehet elmegyek sétálni és fényképezgetni. :)

Text
Photo
Quote
Link
Chat
Audio
Video