De sokszor kérdik: Hogyan engedheti ezt Isten? Rendszerint ezt felelem: Isten szabad akaratot adott, és így nekünk szabad ölni is, meg ölelni is… borzasztó lenne, ha az Ember csak egy fölhúzott masina volna, és azt csinálná, ami belé van programozva!
Hihetetlenül nagy dolog, hogy szabad akaratunk van! Tehetünk jót és rosszat. Segíthetünk, vagy nem segíthetünk. Ránk van bízva. Ez az ember méltósága.
Az Isten, a Teremtő: felnőtt lénynek, homo sapiensnek, sőt homo christianusnak akar engem! Az állat csak azt teheti, amit az ösztönei diktálnak. Én: annak az ellenkezőjét is! Ettől ember az ember. Nem az ösztöneim elnyomásáról van itt szó, hanem a fölöttük való uralkodásról. Hogy jól és jóra használjam őket. A puskaporral nem csak agyonlőhetek valakit – de fölrobbanthatok egy sziklát, hogy út legyen előttünk, ne akadály.
— 

Forrás: Gyökössy Endre: Isten öreg bojtárjának vallomásai, Szent Gellért Kiadó, 2011. 70-71. o.

Gyökössy Endre  (1913. február 17. — 1997. november 20.) lelkész, pszichológus, író és költő

Bob Gass:

„Ha valaki más szeretnél lenni, mint aminek Isten eltervezett, akkor haragudni fogsz az egész világra, alkalmatlannak fogod érezni magad, és keserű csalódottság fog lebénítani. Isten szándékosan adott mindenkinek különböző területen tehetséget. Ha ezt felismered, elkezdhetsz szolgálni a te különleges ajándékaiddal. Ne feledd, mindannyian fejlesztés alatt állunk, tehát nyugodtan engedj meg magadnak is egy kis lazítást! Ahelyett, hogy tökéletessé akarnál lenni, kezdj el hálát adni Istennek azért, hogy egyedivé teremtett!”

Forrás : Mai Ige, 2014. június 11.

„A világ Isten-szőtte szőnyeg,
Mi csak visszáját látjuk itt,
És néha - legszebb perceinkben -
A színéből is - - valamit.”

Forrás: Reményik Sándor: A szőnyeg visszája

1933 február 6

 

Reményik Sándor

(1890. augusztus 30. - 1941. október 24.)

költő

Paul Davies:

„Nem hiszem, hogy létünk a világegyetemben a vaksors szeszélye, a történelem véletlene, semmi kis zörej lenne a nagy kozmikus drámában. Ehhez túlontúl is belekeveredtünk a dolgokba. … Nekünk valóban itt a helyünk.”

The Mind of Good, Simon und Schuster, London, 1992, magyar kiadása: Isten gondolatai, Kulturtráda Kiadó, 1995. 230.o.

Idézi Dawid W. Gooding – John C. Lennox: Küzdelem az élet értelméért, Evangéliumi Kiadó, 2001. 61.o.

Paul Davies

(1946. április 22. - )

nem hívő fizikus

 

Freeman Dyson

„Ha szétnézünk az univerzumban és felemeljük azt a sok fizikai és csillagászati véletlent, amely létezésünkhöz hozzájárult, úgy tűnik, mintha az univerzum bizonyos értelemben tudott volna a jövetelünkről.”

Forrás: „Energy int he Universe” Scientific American, 224, 1971, 50. o.

idézi: Dawid W. Gooding-John C. Lennox: Küzdelem az élet értelméért, Evangéliumi Kiadó, 61. o.

Derek Prince:

 „Az univerzumot nem pusztán fizikai erők irányítják. A matematikai fizika fogalmaival nem lehet tökéletesen leírni. Bár bizonyos fokig igazak, nem fedik a teljes valóságot. A világegyetem mögött rejlő végső valóság egy személy: Isten. A törvény szó is értelmetlen törvényadó nélkül – aki elrendeli és érvényre juttatja a törvényt. Az ember által felismert törvények a világegyetemben a láthatatlan Teremtő megbízhatóságának látható megnyilvánulásai.”

Forrás:

 Derek Prince: Dallamok Dávid hárfáján, Amana Kiadó, 1994, 179. o.

Fordította: Borbély Rita

 

Derek Prince

(1915. augusztus 14. – 2003. szeptember 24.)

Biblia-tanító, író

 

Gárdonyi Géza:

„Micsoda gondolatból alkothatta Isten a virágot? Hiszen ha csak bezöldíteni akarta a földet, csupa fűvel is bezöldíthette volna. De mennyi szép virágot vegyített a fű közé! A pirinkó nefelejcstől mind a rózsáig mennyi ezer és ezerféle alakú és színű virág nyílik mindenütt, ahol emberi láb nem tapossa el!”

Gárdonyi Géza: Isten rabjai, 3. rész, 7. fejezet

Max Planck:
"A tudomány nem képes megoldani a természet végső rejtélyeit. Azért nem képes, mert mi is a természet részei vagyunk, s ezzel részei vagyunk annak a rejtélynek is, amelyet megoldunk."

Idézi:
Pierre Franckh - A rezonancia törvénye,
50. o.
Fordította: Makra Júlia
Max Planck
(1858. április 23. - 1947. október 4.)
Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója

Vass Albert:

"Gondoltál-e már arra, hogy milyen csodálatos a világ? Mennyire egész és mennyire tökéletes minden, amit nem az ember alkotott? Nézz meg egy virágot. A legegyszerűbbet: nézz meg egy hóvirágot. Honnan tudja meg bent a föld alatt, hogy odakint már elment a hó s az ágak könnyező rügyein cinkék hintáznak a napsütésben? Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról, hogy mennyire haladt a világ a tavasszal.

Hideg föld öleli még a gyökeret, de már megindulnak benne az

élet nedvei és moccan a csíra. Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól. Kinő a szár, utána futnak a levelek. Zöldek. A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral és zöldre festik a hajszálereket. Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág. Kacag. Szinte hallani lehet. Nézd meg jól, milyen szép. Milyen szép és milyen tökéletes. Ember-művész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt. Egy láthatatlan nagy művész keze dolgozik körülötted.”
Vass Albert: Te és az Isten

Vass Albert

(1908. január 8. - 1998. február 17.)

erdélyi magyar író és költő

Gárdonyi Géza: Tulipán

„Nem ismerhetem a teremtés titkait, de érzem, hogy az az értelmes erő, amelyik az életnek miriádnyi sokaságát szórta el a világban, a virágot gyönyörűségnek teremtette.
Nekem titok ez a virág. Csak annyit tudok róla, hogy él és hogy bájos. Miképpen rejtőzik benne az erő? Honnan szívja leveleibe a zöld színt, orcájába a pirosat? - nem tudom. Csak ülök előtte és nézem elandalodva. Hogy ez a tiszta, üde és bájos teremtés sárban fogamzott, sárban nőtt, és mégis égi fenségben pompázik.”

Gárdonyi Géza: Az én falum, Második kötet, Decembertől márciusig: A tulipán

Michael J. Behe: Az elmúlt négy évtizedben a modern biokémia felfedezte a sejt titkait. Emberek tízezrei áldozták életük nagy részét a laboratóriumi kutatásokra áldozni … A sejtvizsgálatára – a molekuláris szintű élet vizsgálatára – tett összesített erőfeszítésük eredménye a hangos, tiszta, átható kiáltás: „ tervezés! ” . Az eredmény olyan egyértelmű és kétségbevonhatatlan, hogy a tudománytörténet egyik legjelentősebb felfedezésének kell tekintenünk. Ehelyett azonban furcsa, zavart csend veszi körül a sejt szerkezetének csodálatos bonyolultságát. De miért nem veszi birtokba mohón a tudományos közösség ezt az új felfedezést? Miért forgatják a tervezésre vonatkozó megfigyelést intellektuális kesztyűben? Mert ha elfogadják a „ tudatos tervezés” tényét, az Isten létezésének elfogadását juttatja az eszükbe, akár tetszik ez nekik, akár nem.
— 


Idézi:  Harun Yahya:  EVOLÚCIÓS CSALÁS A darwinizmus és ideológiai hátterének tudományos bukása, Kornétás Kiadó, Budapest, 2006 (Vak materializmus)

A forrás alapja: Michael J. Behe, Darwin’s Black Box, New York: Free Press, 1996, 232-233. o.

Michael J. Behe, (1952. január 18.) amerikai biokémikus professzor

 

Werner Gitt:

A teremtéstörténetben először is a leírás józansága ragad meg; azután az a pontosság, mellyel napról napra ismerteti az eseményeket. Mély benyomást tesz rám a beszámoló tudományosan korrekt módja. Az idő mértéke esetén napokról és évekről van szó. Amikor a fizikában egy mérési mennyiséget (számérték mértékegységgel) használunk, először meg kell határozni az alkalmazott egységet. Pontosan ezt teszi a Biblia is, amikor a teremtéstörténetben meghatározó módon elmagyarázza, mi egy nap és mi egy év, nevezetesen olyan időegységek, melyeket az égitestek mozgása határoz meg. A nap hosszát a Föld forgása határozza meg, az év hosszát pedig a Föld Nap körüli keringése. A Biblia ezeket a meghatározott időegységeket használja a teremtés lefolyásának leírására. Ezzel leszögezi, hogy a nap nem valamilyen egyénileg értelmezhető időtartam, hanem csillagászatilag pontosan meghatározható mennyiség. A leírás eme pontossága megmutatja számomra, hogy itt semmi esetre sem lehet valamilyen mitológiai szövegről szó. A bibliai leírás nagyon pontos, igaz nagyon rövid is. Néha azt kívánom, bárcsak a teremtéstörténet tíz fejezete hosszú lenne. Akkor sokkal több részletes információnk lenne, melyeken még inkább elcsodálkozhatnánk.

Forrás:

Prof. Dr.-Ing. Werner Gitt: Idő és örökkévalóság

(Kezdetben volt az ősrobbanás?)

Evangéliumi Kiadó

 

A szerző magyarul megjelent könyvei:



A csodálatos ember

 

http://hu.scribd.com/doc/155165841/Gitt-Werner-A-csodalatos-ember

 

Logosz vagy káosz?


Ha az állatok beszélni tudnának


Teremtés + evolúció = ?


Gyakran feltett kérdések


Meg van írva…


…és a többi vallás?


A teremtés bibliai tanúságtétele


Jelek a mindenségből


Kezdetben volt az információ


Idő és örökkévalóság…

Csodák és csodálatos

Kálvin János:

„Egyedül Isten tartja fenn a teremtett világot, amely nélküle a semmibe hullna vissza. Isten minden dologba naponként annyi hatóerőt csepegtet, amennyit Ő akar. Ezek Őnélküle sem mozdulni, sem mozogni nem tudnának. Kifürkészhetetlen bölcsességével mindeneket a maga célja szerint igazgat.”

 (Idézi:  W.Niesel: Kálvin teológiája (Kálvin János Kiadó, Budapest, 1998), 54.o.

Kálvin János

(1509. július 10.-1564. május 27.)

svájci reformátor, keresztyén tudós

 

Ole Hallesby

„Az egész természet Isten nagyságát és teremtő hatalmát tükrözi. Az élet úgy, ahogy van, Isten tükre. A legegyszerűbb életformák is olyasvalamit lepleznek le Isten nagyságából, amit egyetlen élettelen tárgy sem képes kifejezni. Az élet a legösszetettebb rejtvény; amelyet még egyetlen ember sem oldott meg, jóllehet a nagy szellemek minden korban ezen fáradoztak. Az élet Istenről vall, a kikutathatatlan, felfoghatatlan Istenről. Minden élet forrása Istenben van, s így Isten életének titka átterjed minden élőre, egészen a legegyszerűbb fajtákig.”

Forrás:

Ole Hallesby: Személyiségtípusok – Mit kezdjünk adottságainkkal?

Harmat, 2009, 9. o. Fordította: Jurány György

Ole Kristian Hallesby

(1879. augusztus 5. – 1961.november 22)

norvég  teológus, etikus, tanár, író, filozófia professzor

Justus  Liebig:

„Valóban a Teremtő nagyságát és végtelen bölcsességét csak az ismeri fel, aki abban a végtelen könyvben, ami a természet, igyekszik megérteni az Ő gondolatait. Egyébként minden, amit az emberek tudnak, vagy mondanak róla, csak üres, hiú szóbeszédnek tűnik.”

Idézi: Werner Gitt: Logosz vagy káosz, Primo Kiadó, 16. o.

(Hivatkozás: Muschalek, H.: Gottbekenntnisse moderner Naturforscher, Morus Verlag, Berlin, 4. kiadás, 1964. 296. o.  

Justus  Liebig

1845 óta Freiherr von Liebig

(1803. máj. 12.-1873. ápr. 18.)

egyetemi professzor, a szerves kémia megalapítója

Gárdonyi Géza

„A világ rendjében értelem uralkodik. Értelem a semmiből nem származhatik. A világ tehát alkotás: valami intelligens teremtő erőnek a kifejezése.”

 

Gárdonyi Géza: ÉGRE NÉZŐ LÉLEK – (Spiritizmus, II. fejezet)

 Gárdonyi Géza

(1863. augusztus 3. - 1922. október 30.)

író, költő

Paul Davies

brit fizikus és író

(1946. április 22. - )

  „A tudós világnézete – a leginkább ateista tudósé is – lényegében monoteista. A tudósok hitcikkelyként fogadják el a hitet, hogy az univerzum értelmes módon rendezett. Az a helyzet, hogy nem lehet senki tudós anélkül, hogy ebben a két dologban hinne. Ha egy tudós nem gondolná, hogy van rendezettség a természetben, nem törné magát, hogy megismerje, hiszen nem lenne mit felfedezni. Ha nem hinné, hogy a rend értelmes, feladná a kutatást, hiszen a kutatásnak semmi értelme, ha az emberek nem juthatnak megértésre. De a tudósok hittel elfogadják, hogy a világegyetem rendezett, és hogy – részben legalábbis – megérthető az emberek számára; és ez az, ami az egész tudományos vállalkozás alapja. Ez azonban teológiai alapállás. Ha a történelmet vizsgáljuk, teljesen egyértelmű, hogy a tudomány ebből a teológiai világnézetből jön… nagyon-nagyon fontos, hogy történelmileg innen jön, és a tudósok hitbeli cselekedetként rendületlenül kitartottak emellett az alapállás mellett… A tudósok többnyire magától értetődőnek veszik ezt, de szerintem hallatlanul fontos, hogy szóvá tegyük.” Forrás: Paul Davies : The Privileged Planet c. dokumentumfilm interjú-része

 

http://divinity.szabadosadam.hu/?p=9218

 

Voltaire

„Alighanem csak a kötözni való bolondok tagadják, hogy a gyomor azért teremtetett, hogy emésszen, a szem, hogy lásson, a fül, hogy halljon. (…)
Igen, mondják, de ha Isten egyvalamit szemmel láthatóan szándékosan teremtett, akkor mindent szándékosan kellett tennie. Nevetséges volna egy adott esetben elfogadni a Gondviselést, a többi esetben pedig tagadni. Mindazt, ami létrejött, Isten előre látta és elrendezte. Nincsen elrendezés cél nélkül; nincs okozat ok nélkül; tehát minden egyformán egy végső ok eredménye… „

Voltaire: Cél, végső ok

 

Voltaire

(1694. november 21. - 1778. május 30.)

                                 francia író, költő, filozófus

(Megjegyzés: Voltaire soha nem volt ateista, a korabeli francia katolikus egyház szélsőséges dolgait és erkölcstelenségeit bírálta csupán.)

Text
Photo
Quote
Link
Chat
Audio
Video