nem a cigaretta hiányzik

hanem a cigaretta
Hanem a hozzá kapcsolódó helyzetek, szokások, mozdulatok. Kimenni az erkélyre, sálba burkolózni, remegő kézekkel meggyújtani a kézzel sodort kacska szálat és a sötétben figyleni a kis izzó, piros parazsat. Tüdözni mélyen, hadd kaparjon, az égfelé fújni a füstöt és elképzelni, hogy így készül a novemberi köd. Azon izgulni, hogy a hideg és a tűzforró szipkázásától milyen fasza torokgyuszit kapok majd. Az utolsó slukk túl forró, rápirít a bőrömre. Sokáig figyelném az elpöccintésem retinámba égett ívét. A végén sárgát köpnék és megfogadnám: holnaptól soha nem gyújtok rá többet! 

Nem tudod kit dobtál el. Meg fogod bánni, soha nem fogsz még egy olyan embert találni, aki annyira tudott volna téged szeretni, mint ÉN. Hiába vagy te a világ legnagyobb faszfeje. Fogsz te még sírni utánam, ha nem is mostanában, évek múltán igen.
Majd rájössz. :)
—  Vágy