Napok óta gondolkodom,

el merjem-e mesélni nektek, hogy a négy és fél éves gyerekem az óvodában a haverjával orbánviktorosat játszik. Nagy nehezen kiderítettük, hogy valószínűleg a haverja volt az éceszgéber. A játék lényege az, hogy orbánviktornak (pontosabban ojbánviktojnak) “írnak” leveleket különböző témákban. Már kezdtem megijedni, hogy elbocskaidönisedik a család, de aztán megkérdeztem a gyereket, tudja-e, ki az az orbánviktor. Azt mondta, igen, tudja, “egy gonosz főnök”. Szólok, ha kirúgják az óvodából.

Felhiv a lány,

hogy gratuláljon az új pozimhoz, mert ő is pályázott, és most kapta meg az elutasítást.

És elmondta az új főnökömnek, hogy mennyire örül nekem, mert milyen jól járnak majd velem. Azt mondta neki a főnököm, hogy tudja. Meghalok.

tegnap megtekintettem az átlátszó videóját

az asszonyokról, akik tíz órában betonoztak meg hordták a cementet napi 1500 forintért.

először is azt gondoltam, hogy a büdös picsába történhet meg ilyen, hát nincsenek ezeknek férjeik, de tényleg.

és pont ez az amit hiányolok, hogy egész egyszerűen kéne pár tökös legény, akik odamennek, megfogják ezt a kibaszott puhapöcs polgármestert, és belebasszák az udvari klotyóba, a foskupac tetejére.

én nagyon szívesen pénzelnék egy ilyen kommandót, sokkal jobban tapsikolnék, mint a sok kézfeltartással tiltakozó szelfis szalonforradalmárnak a fb-on. mondjuk azon lehet röhögni, szóval az is hasznos valamiért.

és tényleg, nem a nagypolitikusokkal kellene kezdeni, hanem az ilyen szar csinovnyikokkal, hogy rettegjenek kimenni az utcára, és megtudják, hogy milyen amikor dühösek lesznek az emberek.

birdenbire gelen çarpıntıyla dakikalarca boğuşuyorum. bazen bir tehdit gibi saniyelerce nefesimi tutup, at koşturan kalbimi uyarıyorum. 
çok konuşuyorlar. halâ anlatacak bir şeyleri var. halâ konusuna kıkırdadıkları fikirlerini ortaya serip onay bekliyorlar. halâ renkli ojelerini hiç taşırmadan sürüyorlar. tepki veremiyorum. her cümlenin sonunu ”ama” ile bitirip virgüllerde dakikalarca soluklandıktan sonra cümlenin öncesini unutup devamını getirmeyi boşveriyorum. 
bazen ellerime bakıyorum. evet, tabii ki bu bir yalan. ellerime çok bakıyorum. üç öğün tırnak yiyorum ve çirkinlikleri artık gözlerimi doldurmuyor. avuç içimde tüm cesetlerimin baş harfi ve son harfi kazılı. bazen hepsini birleştirdikten sonra tek bir ismi toprak altına koyup mezar taşını öpmek istiyorum. 
artık konuşmuyorum. makarnanın tuzsuz oluşunu hatırlamıyorum. çatal ve kaşığın metal sesine hiç katlanamıyorum. 
sabahları evden bir soluğun yarısı kadar hızla çıkıp, diğer yarısıyla da en uzak otobüs durağının en geç saatli otobüsüne yetişiyorum. halâ çok dakik davranıyorum. bu huyumdan nefret ediyorum.
evgenia’yı çok özlüyorum. evgenia’nın mor peruğunu çok özlüyorum. evgenia’nın kelimeleri çok pembeydi ve masala uygun sıralıydı cümleleri. bazen sesi kulaklarımda yankılanıyor; 
”ben bir balıksam ve bu fanusun içinde öleceksem, lütfen bari su yüzüne çıkmasın cesedim.”
sus diyorum evgenia. mor peruğunu tarayıp güzel kokular sürerken bu fanusun en pembe balığısın.
geceleri çok sık uyanıyorum. gözlerim açıkken rüyalar görüyorum ve bir kadın saçlarıma ninni fısıldıyor;
”uzasın, ninnii-ii.”
akciğerimde bir virüs taşıyorum. evgenia duysa kendini çok suçlardı. çünkü o elden ele bulaşan bir mikroptu ve ben o elleri öptükten sonra dudaklarımı hiç sabunlamadım. 
ağzımdaki kanın boynumdan süzülüşünü hissediyorum. kırmızının acıdan yol yapmış şekli. sigarayı tersten yakıyorum. karanlığın ortasına oturup, göz bebeklerime resimler çiziyorum. 
ben büyümüyorum, zorla büyütülüyorum.

Miro Jílek a Téry-menedékház gondnoka és sokunk által kedvelt kiképző örmestere 20 év után abbahagyja. Mondjuk meg tudom érteni. Egy 2015 m magasan a hegyek közt fekvő menedékház vezetése ugyan nagyon romantikusan hangzik, de nehéz feladat. Ezekben a házakban nagyon kis helyen, nagyon sok ember tud összegyűlni a nettó elmebetegtől az önveszélyes, de elvárásokkal teli alkalmi turistákig. Elzavarni meg sokszor nem lehet a kellemetlen alakokat, mert nem érne le biztonságban. Egy ilyen ház vezetéséhez egyszerre kell tornatárnak, pszichológusnak, hegyimentőnek és szállodaigazgatónak lennie a gondnoknak. Ezért is van az, hogy mint azt a magas-tatra.info cikkében is részletesen leírja, a jelentkezőket alapos szakmai bírálat alapján választják ki. Nem képzelem el, Magyarországon ez hogyan történne.

Csajok
  • Nagyobb:A papa azt tanította, hogy onnan lehet felismerni a csajokat, hogy így járnak (riszál)
  • Én:Nem is minden csaj jár így! Nézd meg, én hogy megyek!
  • Nagyobb:De te nem normálisan mozgatod a fenekedet, hanem körbe-körbe!

"Öyle yıkma kendini,
 Öyle mahzun, öyle garip…
 Nerede olursan ol,
 İçerde, dışarda, derste, sırada,
 Yürü üstüne-üstüne,
 Tükür yüzüne celladın,
 Fırsatçının, fesatçının, hayının…
 Dayan kitap ile
 Dayan iş ile.
 Tırnak ile, diş ile,
 Umut ile, sevda ile, düş ile.
 Dayan rüsva etme beni.”

A barátok kemények tudnak lenni veled. Lehet, hogy többet várnak tőled, mint az idegenek. Az idegenek leginkább úgy látnak, ahogy szeretnéd, hogy lássanak, de a barátaid nem csaphatod be. Ez teszi őket baráttá.

Bugün 8 Eylül 2014 - Tumblr kullanıcılarının Uluslararası Okuryazarlık Günü’nü kutluyor. Peki Türkiye’de okuryazarlık oranı nedir biliyor musunuz? TÜİK verilerine göre; Türkiye’de 6 yaş ve üzeri okur yazar oranı %95.78. 15 yaş ve üzerindeki nüfusta Antalya ‘en okur yazar" ilimiz. Tekirdağ ikinci, İzmir üçüncü olurken, Çanakkale 4’üncü sırada yer alıyor.

Yüzde 15 civarındaki okuma yazma bilmeyen oranıyla Şanlıurfa, Mardin ve Şırnak ‘en okumaz yazmaz' illerimiz! 

Türkiye’de ilköğretim mezunu oranı %21.20. Lise mezunu oranı %22.07, yüksekokul veya fakülte mezunu oranı %10.79. Yüksek lisans mezunu oranı %0.76, doktora mezunu oranı ise yüzde %0.22 oranında.

İslam’ın ilk emri “Oku" iken, Atatürk "Tek Bir Şeye İhtiyacımız Vardır; Çalışkan Olmak!" derken siz hala okumuyorsanız ülkemizin haline değil kendi halinize acıyın!..

A karácsonynak addig volt jó hangulata, amíg kicsi voltam. Amíg abban hittem, hogy a Jézuska hozza az ajándékot. Aztán most már belelátok a dolgokba. Látom, hogy ez mennyi kiadást jelent anyának. Látom, mennyi a fáradtság az egészben. Hogy egy nagy rohanás az egész. Hogy a másik háta mögött mindenki fúj mindenkire. Hogy rohadtul semmi köze a szeretethez. Felnőttem. Nem akarok felnőni. Gyerek akarok maradni, 6-7 éves, mikor még a gyerekeknek hatalmas élmény, a Jézuskának levelet írnak, rajzolnak a szüleiknek valamit, amit ők aztán elraknak, mint valami féltve őrzött kincset. Amikor imádtam, ha rokonokhoz mentünk, mert még én voltam a kicsi, aki dearanyosnézzétekmár, és mikor azt hittem mindenki szeret mindenkit, és az egész a szeretetről szól. Semmi értelme az egésznek.

“Sevgilim, işte Eylül

Ve işte senin usul usul seğiren yüzün.

Zaman ki sonsuzdur
Bitmemiş şiirler gibidir.

Bazı hüzünleri
Bazı nehirleri tutup anlatmak gibidir.

Biz ki zamanı tırnak içine alıp yaşadık
(İsteğin bulanık kıyısında).

Bundan değil midir bizim aşkımızda
Sürekli bir akşam hüznü vardır.”

İlhan Berk

Text
Photo
Quote
Link
Chat
Audio
Video