nnom

US University, Media Celebrate Prof. Osundare’s Selection For Nigeria Top Academic Award

US-based Nigerian scholar, Prof Niyi Osundare is at the center of national and international acclaim following the announcement of his name as the winner of this year’s Nigeria National Order of Merit, NNOM, Empowered Newswire reports.

READ MORE…

- Jobban érzem magam a kis helyeken,
a visszangér behasalnék bárhova,
hogy legalább most ne kelljen egynél többször,
megbánnom a kimondottakat. -

New Translation!

Here is the latest translation I’ve done in Negric! I got the poem from this site.
It has occurred to me that I really haven’t posted written Negric yet! This is what it looks like, and it’s more or less my take on the script used in the Voynich Manuscript. I’ve tweaked it from the original to fit the sound system of Negric, and I’ve tried out some punctuation marks and such.

Negric Dictionary


Here is the transcription and English gloss:

Takrán, xa      énnom brátla so?
(Father, what  those   light    is?)

Ma’á, Góianim ac indáro so.
(Well, Goyanim ‘s city       is.)

Mórba so sórga      malatlów.
(They   is  strange  peoples.)

Mórba brátel ménoteic mórac indaróba,
(They  light    (at) night  their    cities,)

ðéos itólma xémsa kenóg   em mórac sokbócke.
(as if stars   not-is   enough for  their     neediness.)

Mórþa           ne’áxa ci anesár, ce    xem ewenóm iel      gesánk
(themselves fight     and kill     , and not   realize    great danger)

noþá      pies magíþað.
(beyond little sphere.)

Xem mórþa          ðéþkomron nok iamai  ci     gasþ.
(not  themselves hunt              with bow   and arrow.)

Ai,    nes    sórga   maðróswa þi anesár ia     e’omón  xanok   gasþ.
(no, have strange things        that kill      from distance without arrow)

Gesánk sórga kakrát pewerétwa   tlíto        mítla.
(beware strange iron   horses    with-which travel)

Néro aðráce anp  ke  anþíc    bea,     ce   andót iamái ci gasþ ac perók.
(go    fast     unlike all animal   natural and ignore bow and arrow’s strength)

Wo gaðnát   þi   ne   geséx  mórac indaróba, paþán.
(I    suggest that you beware their     cities,         son)

Takrán, xa   indáro so?
(Father, what city    is?)

egyszer szeretnék egy olyan fiúval járni, aki télen, esőben, két fok környékén teljes lelki nyugalommal papucsban sétál a városban, a két méterrel mögötte kullogó barátnőjének azt üvöltözi, hogy süstürü süstürü, amit úgy fordítottam a hézagos töröktudásommal, hogy gyere már bazmeg, mert pofánverlek, és akkor ők ketten így, a hősök terén romantikázva. szóval szeretnék egy ilyen fiúval járni, abból a megfontolásból, hogy az összes exem értékelni tudjam. bár lehet, hogy nem kéne ilyeneket kívánnom, mert az eddigi sorsomat és választásaimat figyelembe véve, képes lennék még egy ilyenbe is beleszeretni és rajongva tapsikolnék, hogy hát tessék az én fiúm annyira különleges, hogy nagyon.

Legyél a Fannim - Nem lettél

Nem lettél a Fannim, csak egy újabb tábor,
sok közül az egyik, mi tőlem már oly
távol.
Nem színjáték, hisz tényleg gyenge lettem,
De erőltetem menetem, ahogy régen erőltettem.

Lédám az voltál, ó, félig csókolt
Léda,
hiba volt kívánnom, Csinszkát kellett volna!
Mindhalálig marad, de a betűk élnek
örökké,
véges lett az életünk, formáljuk hát körökké.

Eddig vers is voltál, mostmár csak vers vagy,
majd más is leír, talán az is
megfagy.
De a kezem meleg, az enyém nem
árthat,
és én hiszem, egyszer majd még
látlak.

3

Po ceste do Wanaky sme sa zastavili pri neobvyklom terénnom úkaze: Clay Cliffs = hlinené útesy. Celkom pekná zastávka. Najlepšie na nej bolo, že sme objavili merino Iceberger zimnú čiapku. Vyzeralo to tak, že tam ležala už dáku dobu a bola na mieste, kde by ju nik nenašiel a nám sa sakramentsky hodila, tak ďakujeme jej pôvodnému majiteľovi, Ajkovi veľmi pristane.

A few notes on this post

Negric is a conlang that tends to not agree very often. In fact, agreement between adjective/noun is considered redundant! Which is why we see sentences like:
 “xa énnom brátla so?” (What are those lights?)

 Here, we see “énnom”, the irregular plural form of “énna” (’this’), disagreeing with the singular “brátla” (light). It would be equally correct to say “énna brátlaba”, where ‘this’ is singular, but ‘lights’ is plural. As long as one of the objects is plural, the entire noun phrase becomes plural as well.


Another note on the phrase “Néro aðráce anp ke ánthic bea” (”travels faster than any natural beast ought to” in the text, but literally “go fast unlike all animal natural”). This is the most common way to compare things superlatively in Negric. This basic construction can say “this is more ____ than that”. In this case, the “iron horses” go faster than any natural beast. This construction is easier explained by example:

Wo aðráce so anp ne.
I am faster than you.
Literally: (I fast am unlike you).

There are many different ways to do superlative comparisons in Negric, but this is just one simple way. Basically, I’m hot and you’re not.

Megint itt vagyok, Eddie!, kurjantotta az asztma. Visszajöttem, és még az is lehet, hogy most leterítlek! Miért is ne? előbb-utóbb úgyis rá kell szánnom magam; mégse szarakodhatok veled ítéletnapig!